Azt már régóta tudjuk, hogy a kertészkedés és a klasszikus zene is pozitív hatással van a mentális egészségünkre. De vajon a növényekre is ráfér némi Mozart?

Beethovenre növekedő fák. A Nemzeti Filharmonikusok koncertje a martonvásári kastélykertben. Fotó: Hargitay Olivér
Beethovenre növekedő fák. A Nemzeti Filharmonikusok koncertje a martonvásári kastélykertben. Fotó: Hargitay Olivér

A PPL PRS zenei licenccég tavaly ezer kertészt kérdezett meg, és megállapították, hogy nemcsak hallgatni szeretik a zenét kertészkedés közben, de kétharmaduk a növényeinek is lejátssza őket, mert szerintük a zene pozitív hatással lehet a növények növekedésére is. A vizsgálat alapján a klasszikus zene a legjobb hatással a rózsákra van, míg a büdöskék inkább az indiai klasszikus zenét kedvelik. A krizantémok is javuló növekedést mutattak már 30 perc zenehallgatás után.

Az egyik legkorábbi tanulmány a zene növényekre gyakorolt hatásáról 1962-ben készült, amikor T. C. N. Singh botanikus, az indiai Annamalai Egyetem Botanikai Tanszékének vezetője több kísérletet végzett annak megállapítására, hogy bizonyos hangok javíthatják-e a növények növekedését. Nebáncsvirágokat tett ki klasszikus zenének, és megállapította, hogy növekedési arányuk 20 százalékkal nőtt a kontrollcsoporthoz képest, és 72 százalékos biomassza-növekedést is tapasztalt. Egy másik kísérletet is végzett, amely során indiai klasszikus zenét játszott különböző növényeknek hangszórókon keresztül. A rizs terméshozama 25-60 százalékkal nőtt az átlaghoz képest, a földimogyoró és a dohány esetében ez az arány közel 50 százalékos volt.

Az illinois-i botanikus és mezőgazdasági kutató, George Smith kukoricát és szóját ültetett külön üvegházakba, ellenőrzött körülmények közé, és elkezdett kísérletezni a zenékkel és a növényekkel. Az egyik üvegházban a nap 24 órájában játszotta George Gershwin Kék rapszódiáját, ami hatására vastagabb és zöldebb növények fejlődtek ki: a kukorica 40 százalékkal, a szója 24 százalékkal lett nehezebb.  

Egy másik tanulmány viszont azt találta, hogy a death metal zene volt a legjobb a növekedés szempontjából a klasszikus zene és a csend mellett. A pusztán zajnak kitett növények viszont próbáltak elhúzódni a hangforrástól, és végül elpusztultak.

Számos botanikus ugyanakkor áltudományként kritizálja ezeket a tanulmányokat, mivel túl sok az ellenőrizetlen változó. Szerintük a pozitív hatások oka az is lehet, hogy a zene által a gondozók jobban odafigyelnek a növényekre. Szigorúbb, ellenőrzött vizsgálatokra lenne szükség annak megállapítására, hogy a zene hogyan és egyáltalán hat-e a növényekre.

A cikkhez használt források itt, itt, itt és itt olvashatók.