A Kócos macskaember-kölyök a legjobb gyerekelőadás a színikritikusok szerint

Az előadás laudációja

Az izraeli Etgar Keret meséjének színpadi változatát a Gólem Színház számára Cseri Hanna írta, rendezte és szerzett hozzá zenét. Dajka Szúra Szeréna, Bognár Anna, Csarkó Bettina és L. Nagy Attila alkotják a szereplőgárdát. Odaadó, viruló, kicsattanó játékkedvű színészek formálják meg a szerepeket: a lestrapált anyát, a munkájába merült apát és végül, de elsősorban a kislányt, akit a kelekótya/felelőtlen szülő ottfelejt az állatkertben. Továbbá számos különböző, közösségi vagy családi sérelmet szenvedett állatkölyköt állítanak elénk – őket Habakuk kalózkapitány igyekszik kárpótolni minden igényt kielégítő, gyerekboldogító hajóján.

Virág Vivien variábilis, a képzeletet is beindító díszletei között nagyon sokféle, de egyként bájos bábfigurát mozgatnak a színészkezek, mármint azon túl, hogy markáns, vidám kontúrokkal rajzolják fel a felnőtt szereplők karakterét. Erős humorú, árnyalt és érzelemgazdag előadás – írta kritikájában Gergics Enikő. Az a különös benne – fogalmazta meg Puskás Panni –, hogy a vége egyszerre tudja megteremteni a happy endet a gyerekek számára, és további keserű érzéseket kelteni a felnőtt nézőkben. Stuber Andrea szerint megnyugtatóan fejeződik be a kaland ebben a formás, életteli előadásban. Egy jó gyermek mindent megbocsát. A szerencsésebb esetekben az ottfelejtés a szülőnek marad múlhatatlan traumatikus élménye, nem a gyereknek.

Akár megszorongatja a kisebb és nagyobb nézőket a Kócos macskaember-kölyök előadása, akár nem, az biztos, hogy a Gólem Színház vállalkozásában szerencsésen adódtak össze az alkotói energiák: tanodás gyakorló, pályakezdő és tapasztalt színész, sokoldalúan képességes rendező, fantáziadús tervező, hozzáértő dramaturg – a végeredmény: kiemelkedő összteljesítmény, korosztályfüggetlen nézői élmény.

Rövidlistás előadások

A tavalyi színházi évad ismét fölöttébb nehéz helyzetbe hozta elsősorban a vidéki bábszínházakat. Az energiahelyzet miatt számos városban be kellett zárniuk a téli hónapokban, és amely színházak dolgozhattak, azok is áldatlan körülmények között. Kevesebb bemutatót és előadást tarthattak, mint a Covid előtti, normális időkben – és kritikusok is mintha ehhez igazodtak volna, kevesebben látták közülük a munkáikat. Idén a gyermek- és ifjúsági színházi kategória kritikusdíjáról négytagú grémium döntött: Gabnai Katalin, Papp Tímea, Puskás Panni, Stuber Andrea részvételével. Munkájuk során a következő listát állították össze (ábécérendben) azokból a bemutatókból, amelyek erős versenyben voltak a díjért.

A kisgömböc (Mesebolt Bábszínház) – A szombathelyi bábszínház a tőle megszokott szakmai színvonalon játssza el az ismert mesét a Veres András rendezte kesztyűsbábos előadásban. Kolozsi Angéla és Lukács Gábor mellett Hencz András alakítja a hatékony íróhőst, aki tollával végül szembeszáll a fél világot lenyelő, telhetetlen disznósajttal. Csak mert nem lehet állandóan félni.

Az utolsó bárány (Budapest Bábszínház) – Kreativitás, humor, remek arányérzék és a színészek összehangolt játéka jellemzi a Budapest Bábszínház bemutatóját. Cseri Hanna, aki rendezőként, Ulrich Hub könyvének színpadi adaptálójaként és zeneszerzőként is jegyzi a produkciót, egyedi és friss látásmódjával könnyen utat talált a 6+ korosztályhoz, hogy a közösség erejéről, az egymással való együttélésről meséljen el nekik valami fontosat.

Állatkerti útmutató (Ciróka Bábszínház) – Egy óriási gardróbszekrény előterében, ruhák, sálak, táskák és nyakkendők segítségével nyer alakot százféle állat, amiket aztán elbűvölő kreativitással kelt életre Darvas Emőke, Horgas Ráhel és Szekeres Máté. A Devecseri Gábor, Romhányi József, Tamkó Sirató Károly és Tandori Dezső verseiből készült szellemes összeállítás, amelynek dramaturgja és rendezője Veres András, megismerteti – de ami fontosabb –, megkívántatja a tárgyak teremtő átlelkesítését az óvodás korosztályú nézőkkel is.

Áruló (Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház) – Az Áruló szereplői teljesen átlagosnak tűnnek. Ám ahogy egyre több részlet derül ki róluk, nyilvánvaló lesz: nem minden a látszat. Már csak azért sem, mert a háttérben egy szoftver áll, amit a biztonságra fejlesztettek, ám rossz kezekbe kerülve maga a Pegasus. A karakterek és a helyzetek szövevényesek, ráadásul rafinált módon csöpögnek az információk, így a dilemmák nem ítélhetők meg egyértelműen. Dönteni viszont muszáj, hiszen a történetet a nézők alakítják egy mobiltelefonos applikáció segítségével. Az előadás azonban nem emiatt smart, hanem mert a korosztály számára releváns problémát vet fel, releváns eszközökre építve dolgozza fel, és a színház közegét elhagyva is intenzív, cselekvő gondolkodásra készteti a fiatalokat.

Bűn és bűnhődés (Budaörsi Latinovits Színház) – llyen egyszerűt, ilyen megrázóan szépet, ilyen lényegre törő osztálytermi színházat ritkán lát az ember. A Dosztojevszkij-regény dramatizált változatát Varsányi Péter rendezte, Váradi Gergely, Szaplonczay Mária e. h. és Chován Gábor játssza, azzal a tanulsággal, hogy színész nélkül nem lehet színházi nevelési előadásokat eszkábálni, a jelenlévő, tehetséges ember varázsereje viszont pont azt a csodát képes létrehozni, amire nagy szükségünk van.

Mese a madárfészekről (Vojtina Bábszínház) – Egy emberanya és egy madáranya között támad súlyos konfliktus az afrikai népmese alapján született történetben. A madár színes, légies. Az asszony – és a falucska többi lakója – nagyarcú, nagy álarcú. Nehéz próbatétele során a két anya megtanulja, hogyan kell élni, vigyázni egymásra, a világra, a természetre. Hogy végül beleilljenek abba a harmóniába, amit a Lehőcz Zsuzsa és Takács Dániel rendezte finom, egyszerre költői és drámai előadás egésze, a színei, a természetes anyagai, a zenéje, az érzetei keltenek.

Tündérkeresztanya (Griff Bábszínház) – A Veres András írta-rendezte Tündérkeresztanya egyszínészes előadásában van, ami nagyon valós: Szolnok Ágnes természetes hangú, életesen mai címszereplője, vagy a lehangoló, szegényes, elvárosiasodott környezet –, és van, ami elragadóan mesés: az elemenként felcseperedő Zsiga gyerekbáb. A kettő együtt, meg a Takács Dánielhez és Keller Dániel Mátéhoz köthető zene teszi kompletten széppé és igazzá az előadást.

Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi (Vaskakas Bábszínház) – Egyetlen báb sincs a produkcióban, Markó Róbert rendezése mégis tele van varázslattal, ami a színészvezetési képesség – alanyai/tárgyai a győri társulat – mellett elsősorban alkotótársainak köszönhető. Stabil és tiszta bázis Gimesi Dóra kipróbált darabja, amelyből Svila Velichkova tere, díszletelemei és jelmezei, valamint Szondi György fénypászmáinak vizualitása, Ladányi Andrea absztrakciójában is játékos koreográfiája, Rab Viki atmoszférateremtést és jellemfestést nem illusztrációval megúszó zenéje együtt bontja ki a történet líráját, lebegését, transzcendenciáját, de a nem mindig vidám tanulságot sem titkolják el.

Nyitókép: Kócos macskaember-kölyök (Gólem Színház). Fotó: Hirling Bálint