Bár az intézmény Póka Egon nevét viseli majd, nem csak a 2021-ben elhunyt rockzenész álma volt a könnyűzene számos területét átfogó budapesti felsőoktatási intézmény létrejötte. Dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora 2017 óta tervezte a Bartók Béla Zeneművészeti Kar kibővítését, és tervéhez támogatókra is talált. Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója is hasonló képzésben gondolkodott, így még évekkel ezelőtt felvette a kapcsolatot Póka Egonnal, a Kőbányai Zenei Stúdió alapítójával. Ők 2020-ban kezdték el megtervezni az egyetemi képzést.
Demeter Szilárd elmondta, két alapdokumentummal áll a színpadra. Az egyik a magyar könnyűzenei stratégia, amelyet 2020-ban fogalmazott meg, és a könnyűzenével kapcsolatos elképzeléseit tartalmazza. A másik a Magyar Rocktörténet, amely tavaly jelent meg. E két dokumentummal kívánja képviselni a magyar könnyűzenét. Hangsúlyozta: ha akarjuk, ha nem, elsődleges kultúránk az, amit ma popkultúrának hívunk. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy a rendszerváltozás előtt volt egy sajátos karaktere a hazai popkultúrának, amely nem akart megfelelni a globális trendeknek.
A 2023-ban zajlott Petőfi-emlékévre utalva megemlítette, hogy a költő volt az első popsztár, aki megmutatta a magyar kultúra számára, hogyan lehet úgy írni, hogy az egyszerre szóljon az akadémikushoz és a hétköznap emberéhez. Szerinte a magyar könnyűzene is Petőfi köpönyegéből bújt ki.
A könnyűzenei képzést eddig a szintén Póka Egonhoz köthető Kőbányai Zenestúdió képviselte. Demeter Szilárd szerint az intézmény – bár szakmai nívója vitathatatlan – a piramis közepe. A Póka Egon Művészeti Akadémia célja, hogy a piramis tetejét adja, amelyben diplomás zenetanárokat képezhetnek, és segíthetik a zenészeket.
Dr. Horváth Zita kiemelte: a hároméves mintatanterv összeállításánál a legfontosabb szempont a minőség volt. A több száz oldalas szakmai alapdokumentum garantálja, hogy a képzés szeptemberi indulásakor bebizonyíthassák: a könnyűzene is hat a kultúrára, méltó arra, hogy megfelelő polcra helyezzék. Kodály Zoltánt idézte, miszerint olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak. Ezért szeretnének a későbbiekben mesterszakot is indítani.
Az alapítók közül talán Szakadáti-Póka Vanesszának volt leginkább a szívügye az intézmény létrehozása. Édesapja, Póka Egon régóta álmodozott arról, hogy a Kőbányai Zeneiskola közösségépítő erejét az egyetemi színtérre is továbbvigye. Szakadáti-Póka Vanessza az operatív folyamatokban vele tartott a kezdetektől fogva. Az elmúlt öt év akadályai mellett támogatókra is talált, olyanokra, akik hasonló célkitűzéseket állítottak maguk elé. A fiatalok nemcsak mintatantervet kapnak majd, hanem a főtárgy mellett zenekari foglalkozásokkal, egyéni fejlesztéssel lehetnek gazdagabbak. A képzés gyakorlati, de nem nélkülözi az elméletet sem, legyen szó szakmai angolról, jogi vagy gazdasági ismeretekről.
Az oktatók között a szakma jeles képviselői szerepelnek, akik közül többen részt vettek a sajtóeseményen is. Kovács Kati, aki az ének szakirány felelőse lesz majd, lapunknak elmondta, korábban gyakran kérdezték tőle, hol lehet tanulni, hol találnak olyan helyet, ahol foglalkoznak velük, felmérik a tehetségüket. Ez az iskola arra fókuszál majd, hogy aki tehetséges, ne vesszen el. Szavai szerint amikor ő kezdte a pályát, még senki nem tudta, hogyan kell például a színpadon megállni, ott viselkedni. Neki Hofi és Koós János tanította meg, hogyan törje át a színpad és a közönség közötti láthatatlan falat. Azt mondták: nem kell félni a közönségtől, csináld azt, amit szeretsz és tudsz. Végső soron viszont úgyis a közönség dönti el, mi működik, mitől lesz valaki jó előadó.
Egy zenéről szóló esemény nem maradhat dallamok nélkül. Az intézmény leendő oktatói adtak ízelítőt abból, mi várható a képzésen. Többek között Kiss Flóra, Ferenczi György és Tátrai Tibor mellett fellépett Szirtes Edina Mókus is. Ő kérdésünkre válaszolva elmondta, nem számít, milyen tudással érkeznek a leendő hallgatók, csak az, mennyire tehetségesek. Megjegyezte, hogy ugyan korábban is tanított, akkor klasszikus zenét, de most is, mint mindig, a legnehezebb feladata átadni azt a tudást, amit kapott. Teljesen új tanítási metódust kell kialakítania a diákok tehetségéhez mérten, és igyekszik a magyar- és világzenei díszítő- és dallamvilágot átadni.
Tátrai Tibor, az egyetem leendő szakfelelőse elmondta, igyekszik tudása legjobbját hozzátenni a képzéshez. Nyolc unokája révén rálát a kortárs könnyűzenére is, ebből is látja, hogy a könnyűzene iránya magától megy, a cél az, hogy a fiatalok eszközt, fegyvert kapjanak a kezükbe.
Szakadáti-Póka Vanessza kiemelte, a személyre szabott oktatást helyezik előtérbe, hogy végül megérje a sok lemondás, amit a szakmáért tesznek a leendő zenészek. Az intézmény nem kíván évente szupersztárokat kitermelni, inkább lehetőséget szeretne adni a közösségépítésre.
Hogy ki mit kezd a kapott tudással, hogyan építkezik belőle, egyelőre a jövő zenéje. Ahogyan Kovács Kati is megemlítette nekünk: soha nem tudjuk, miből lesz sláger, nem tudjuk a titkot. Azonban ő is szurkol a fiataloknak, hogy megtalálják a helyüket ebben a nehéz és felelősségteljes szakmában.
A nyitóképen Tátrai Tibor (balra) és Ferenczi György játszanak a Magyar Zene Házában tartott sajtótájékoztatón 2024. január 17-én. Fotó: Bach Máté
