Irodalom

A könyvek, amik vagyok: Bocskor Bíborka

Nagy Daniella 2026. március 9.

Mely könyvek formálnak minket azzá, akik vagyunk? Sorozatunkban ismert arcok vallanak személyiségformáló olvasmányaikról – ezért a cím: A könyvek, amik vagyok. A Magashegyi Underground énekesnője, Bocskor Bíborka az irodalom szerelmese. A mindennapjai szerves, elemi része a kislányával közös programmá vált olvasás, és rendszeresen kényezteti versekkel a közönségét a koncerteken. Beszélgetésünk során elmesélte, hogy a kimeríthetetlen könyv-kincsesládájából mely öt kötet, író vagy költő van rá jelenleg intenzív hatással.

Boldizsár Ildikó: Királylány születik

„Jelenleg a gyermekirodalom a legnagyobb tükör az életemben. Még mindig nagyon nagy a fókusz a kislányomon, Zsolnán, és valószínűleg ez már így is lesz. Hiszen, úgy érzem, a szülői lét nem egy szerep, hanem egy út, és jól akarom járni ezt az utat. Rengeteget olvasunk együtt, így az esti olvasások terét gyerekirodalom tölti ki.

Olyan könyveket szoktam választani, amik mindkettőnk számára képesek élményt, áldást jelenteni.

Az egyik ilyen áldó könyv Boldizsár Ildikó Királylány születik című könyve, amit Szegedi Katalin nagyon izgalmasan illusztrált, és amit évek óta periodikusan olvasunk. Arról szól, hogy amikor megszületik egy kislány, eljönnek az égi királylányok, és elhozzák az ajándékaikat. Úgy érzem, arra hivatott ez a könyv, hogy kibontakoztassa a gyermek méltóságát – azért nem kislányt mondok, hanem gyermeket, mert a Királylány születik mellett Királyfi születik című kötetet is írt az írónő, mindkettő telitalálat gyermekeknek szánt ajándékként.

Nagyon erős női kör jelenik meg benne, ami kifejezetten tetszik nekem, így engem is táplál ez az olvasmány. Megmutatkozik, hogy miként tudjuk mi, nők tölteni egymást és miként tud minket tölteni a természet – a történetben gyakorlatilag megtörténik a természettel való összekapcsolódás az égi királynők által, megjelennek a természet áldásai. Ehhez kapcsolódik egy minap történt élmény. A játszótéren voltunk a kislányommal, megkérdezte, hogy leveheti-e a sapkáját, és mivel 12 fok fölött volt a hőmérséklet, azt feleltem: persze. Lecsúszott a csúszdán, és azt mondta a többi szülő előtt, hogy »ahh, belekapott a szellő a hajamba, mert a szellő is az én barátom!«”

Bagossy László: A sötétben látó tündér – mesebeszéd

„Ez a könyv ugyancsak áldó erejű. Először színházban láttuk a történetet, megható és igazán erős élmény volt Pogány Judittal. Miután megnéztük, nagyon hamar be kellett szereznem a könyvet, mert Zsolna éjjel-nappal erről érdeklődött. A történet erőteljes, szép illusztrációit Takács Mari készítette.

Ez a mesebeszéd nagyon mély lélektani alapokon fekvő írás, ami egy háromezer éves tündér szemszögéből van megfogalmazva. Én gyermekkoromtól fogva hosszú időn át erősen viszolyogtam a sötéttől, problémám volt vele, sokáig nem is mertem elaludni a sötétben.

Ezt az olvasmányt azért érzem fontosnak a gyermekem és önmagam számára, mert kreatív térré alakítja a sötétséget, a sötétben levést pedig egy olyan helyzetté, amiben szépen lehet transzformálódni.

Nagyon erős szülő-gyerek kapcsolat jelenik meg benne, amikor a főszereplő tündérnek arról beszél az édesanyja, hogy miként tud kinyílni a látása a sötétben. Több szempontból is érdekes ez a történet, sok ága-boga van. A sötétben látó tündér a legkisebb egy rengeteg gyermekkel teli családban. Nem látja a saját értékét, semmihez nem ért, és még tündérnevet sem kapott – nagy átalakulás, ráébredés eredményeképp válik ő a sötétben látó tündérré. Hatalmas értékű könyv ez.”

Szécsi Magda: Időtépő

„Olyan, mintha az időkontinuitásból kiragadott etűdök jelennének meg ebben a könyvben. Szécsi Magda illusztrátor is, és ebben a könyvben nagyon szép egységet alkot a szavakkal véghez vitt festés és a festői illusztrációi által.

Sokrétűen fogalmaz a cigányságról a szegénységtől kezdve a roma holokauszton, a végtelen nagy szabadságon és az egymásban rejlő kincseken át az egyszerűségben, minimalizmusban rejlő intellektuális csodáig.

Nagyon megérint ez az írás, és valószínű, hogy használni fogom a szövegeit egy éppen körvonalazódó projektemben annak érdekében, hogy minél több ember megismerje a könyv irodalmi értékét. Ez a projekt egy másikkal szinte karöltve van éppen születőben.

A jelen pillanatot értékelem a legnagyobbra, az a prioritás, mindeközben azonban feltámadt bennem az igény, hogy visszanyúljak a múltba. Két izgalmas kirándulást teszek, melyek során meg akarom nézni, hogy miként hat a jelenre a múlt zengése. Organikus módon elkezdtem két kisebbséggel foglalkozni: a csángó és a roma kisebbséggel. Ebből két előadás fog születni.

A csángó kultúra a kezdetek óta meghatározza a művészi és magánéleti utam – az ezzel átitatott, Nézzünk bé a Napba címet kapott Magashegyi Underground-koncert júniusban kel életre a Müpában. A másik projekt, amit most már-már repülve hívogatok-csalogatok létre, a roma nőiséggel kapcsolatos, és erősen támaszkodik Szécsi Magda szóban forgó, Időtépő című prózájára.”

Hervay Gizella versei

„Egy nagyon különös, erdélyi költőnőről van szó. Ő volt Szilágyi Domokos első felesége. Rendkívül tragikus sorsú nő, akinek olyan elképesztő bátorsága, érzékenysége és látásmódja van, és úgy bánik a szavakkal, hogy folyamatosan feljön bennem a kérdés, hogy mégis miért nem akarta transzformálni, feloldozni saját magát egy kevésbé megterhelő élet érdekében.

Valószínűleg azért nem, hogy meg tudja írni azt, amit meg kellett írnia.

Nem is szeretnék sokat beszélni róla, inkább idézek az Emléktelenül című verséből, amely így kezdődik: »Emléktelenül ebben a húszezeréves jelenben agyonnyomott a kő-világ, követ vettem a kezembe, reám zuhant az ég-világ, kék eget vettem kezembe, tündöklő nap megvakított, nap, hold, világok szememben, fából napkereket faragtam, nézz rám, hasonlít szemedre.«

A vers utolsó szakasza pedig: »Emléktelenül ebben a húszezeréves jelenben, kezemben kő volt, atomok, atomok nyitott kezemben, sugárzó kezem, merre vagy? sugárzó világ kezemben, sugárzó bolygóm, merre vagy? sugárzó szerelem, te ments meg!« Úgy gondolom, hogy Gizella költészete világra szóló. Olyan evolúciót járt végig, hogy tőmondatoknál kötött ki. A tőmondatok után már csak a pont marad. Fantasztikus költő. Előadások szintjén is szeretnék foglalkozni vele.”

Tóth Krisztina: Világadapter

„Nehezemre esik mindössze öt darab könyvet vagy írót kiválasztani, mert akkora irodalomszerelem van bennem, hogy képes lennék versek által kommunikálni folyó beszéd helyett. Szerencsére nagyon sok barátommal lehet irodalmi szinten kommunikálni, ezt nagyon élvezem. Tóth Krisztinát emberileg és alkotóként egyaránt nagyra tartom, sok versét elénekeltem, sőt egy egész albumot készítettünk a Magashegyivel a versei alapján, Titkos életem címmel, többször koncertezünk együtt. A Világadapter mellett az összes többi kötetét felsorolhatnám most, mindet nagyon szeretem.

Ő egy olyan író, költő, aki segítő minőséget képvisel az életemben – számos nehéz pillanaton átlendített az írásaival, az akaratától függetlenül.

Az általa írt »naponta nyílok és csukódom össze újból« sor erőt ad nekem azáltal, hogy rávilágít, ez a ciklikus működés teljesen normális.”