Furcsa század a mienk: sok benne a bíráló, kevés az olvasó. (Montesquieu)
Bár ez az idézet mintha ma keletkezett volna, már laza háromszáz éves: Montesquieu, a francia felvilágosodás egyik legnevesebb képviselője kesergett már akkor is azon, hogy nincs elég olvasó. Pedig hol volt akkor még a tankötelezettség meg az analfabetizmus elleni küzdelem!
De valóban kevesen olvasnak? Sokan valójában többet, mint korábban, csak már nem könyvet, hanem a monitort böngészik, ami persze nem adja ugyanazt a mélyolvasási élményt, mint amit egy könyv tud nyújtani. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Tárki közös, 2020-as felmérése szerint a felnőtt magyarok 13 százaléka hetente vesz kezébe könyvet – ez 12 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2005-ös adat volt –, 53 százalék viszont sohasem. Van viszont egy nagyon lelkes, 800 ezres bázis, akik napi szinten forgatják a könyveket.
Olvasni annyi, mint táplálkozni. (Victor Hugo)
Hogy csapódik ez le a könyvkiadás és könyveladások terén? Bár azt várhatnánk, hogy a többi kiskereskedelmi ághoz hasonlóan – az élelmiszert is beleértve – az elmúlt években tapasztalható kiugró infláció a könyves szakmát is megtépte, meglepő az eredmény: 2013 óta egyre több a kiadott címek száma, 2022-ben már 17 776-féle olvasmányból választhattak a könyvszeretők. Ez a könyvforgalmi adatokban is lecsapódott, több mint 59 milliárd forint értékben adtak el köteteket a kereskedők. Ugyan a 2023-as egyesített adatok még nem elérhetők, de a legnagyobb kereskedelmi lánc, a Libri forgalma tavaly a 30 milliárdot is meghaladta, míg a kiadói tevékenységének jövedelmezősége szintén jelentősen, 14 százalékkal nőtt.
A fentiek alapján tehát még nem kell temetni a könyveket és a könyves szakmát, úgy tűnik, Victor Hugo gondolata ma is él: aki tud, költ könyvre. De milyenre? A szórakoztató és szépirodalom, valamint a gyermek- és ifjúsági könyvek kategóriái fej fej mellett vezetnek 33 százalék körüli eredményekkel, így az összforgalom kétharmadát elviszik. A maradék egyharmadon osztoznak az ismeretterjesztő és művészeti könyvek (20 százalék), a szakkönyvek (6 százalék), és a young adult, azaz fiatal felnőtteknek szóló kiadványok (4 százalék). A 2-3 százalékban még ott vannak a képregények – ez más országoktól eltérően nálunk nem olyan népszerű kategória –, nyelvkönyvek, idegen nyelvű könyvek, közoktatási tankönyvek.
Hiába a digitális 21. század, Magyarországon töretlenül a nyomtatott könyvek vezetnek: e-könyv formában mindössze 2,1 százalék fogy, a hangoskönyv meg szinte kimutathatatlan a maga 0,4 százalékával. Egészen más a helyzet, ha a globális könyveladásokat nézzük. 2023-as adatok szerint a forgalom több mint 14 százalékát az e-könyvek teszik ki, és a hangoskönyv is egyre nagyobb szeletet harap ki a 88 milliárd dolláros globális könyvpiacból, már 6 százalék fölött jár. Az Egyesült Királyságban már minden egyes lakosra jut egy e-könyv-eladás, de a németeknél is minden második lakos olvas(hat) digitális formában.
Egy olvasó ezernyi életet megél, mielőtt meghal. Az az ember, aki nem olvas, csak egyet. (George R. R. Martin)
A becslések szerint 2,2 milliárd könyv lel gazdára minden évben, ennek több mint kétharmadát három országban adják el: az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság összesen 72 százalékot visz el a könyvpiacból, őket Németország és Japán követi. A globális könyvforgalomnak egy-egy slágertermék felbukkanása hatalmas lökést ad, és egyben magával húzza a többi könyv eladását is. Tavaly Harry brit herceg memoárja, a Tartalék volt ilyen hatással, de Britney Spears szintén életrajzi könyve, A bennem lévő nő, valamint a TikTok-sztár romantikus regényíró, Colleen Hoover kötetei is nagyot mentek. James Clear életmódkönyve, az Atomi szokások pedig már 2018 óta lerobbanthatatlan a listákról.
Ami globálisan és a magyar könyvkiadói és kereskedői piacon is látszik, hogy leginkább a kortárs művekre van igény. A tavalyi évben a magyar kiadók legnagyobb példányszámban az ifjúsági író Leiner Laura könyvének, a 40 nyári napnak, valamint a humorista Bödőcs Tibor Prímszámok hóesésben könyvének adtak bizalmat 50 ezres példányszámmal. Kepes András Két macska voltam kötetével követte őket 40 ezer kinyomtatott példánnyal. De a népszerű gyerekkönyvíró Bartos Erika sem szomorkodhatott, több könyve tízezres nyomásokat kapott, hasonlóan Berg Judit Rumini köteteihez.
A kiadók legnépszerűbb külföldi szerzői között van a már említett Harry herceg és Colleen Hoover mellett Jeff Kinney az Egy ropi naplója sorozattal, a jól ismert Jo Nesbø, Stephen King, Valérie Perrin, Danielle Steel és George R. R. Martin is.
Bár nem lehet az egész magyarországi könyvpiacra reprezentatívnak tekinteni a Bookline 2023-as legkeresettebb könyveinek listáját, azért jó indikátor. A dobogót Frei Tamás Puccs Moszkvában című regénye, a már említett Bödőcs-könyv, valamint a 2018 óta a sikerlisták állandó szereplője, Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című, transzgenerációs pszichológiai könyve foglalta el. Az ő másik könyve, a Szabad akarat még szintén bekerült a top 10-be, csakúgy, mint a magyar származású kanadai sztárorvos, Máté Gábor két pszichológiai tárgyú könyve, a Normális vagy és A test lázadása is.
Fikciós műként a fent említett Kepes-könyv, valamint Náray Tamás Barbara – A végzet című könyve került még be a legjobb tíz közé, illetve két életrajzi mű: a tavaly októberben elhunyt Jóbarátok-sztár, Matthew Perry Jóbarátok, szerelmek és az a Rettenet című kötete, valamint a Nobel-díjat átvevő Karikó Katalin Áttörések című könyve.
Ahogy a fenti listák és statisztikák is mutatják, a mindent ellepő digitális tartalmak, valamint a mesterséges intelligencia térnyerése ellenére továbbra is szükségünk van a könyvekre, hiszen valódi emberi történetekre és sorsokra vagyunk igazán kíváncsiak.
A cikkhez használt források itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvashatók.
