Idén először került sor a Nemzeti Művelődési Intézet, mint a közösségi művelődés országos módszertani háttérszervezete által alapított közművelődési kitüntetések átadására. Erről kérdeztük Závogyán Magdolnát, az intézmény vezetőjét.

Miért tartotta fontosnak, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet új szakmai díjakat alapítson?

A közművelődési feladatellátás teljes megújítása 2012-ben indult el, a Nemzeti Művelődési Intézet a 19 megyei módszertani irodával megerősítve élére állt a szakmai, módszertani folyamatok megújításának, ugyanakkor ahhoz, hogy a Kárpát-medencei közművelődés irányvonalát évtizedekre meghatározzuk a kormányzatnak számos, a szakterületet pozitívan befolyásoló intézkedést kellett hoznia.

A szakterület jogszabályi környezetének megújítása, az 1997. CXL. törvény módosításának életbe lépése, azaz 2017. június 8. óta, illetve a kapcsolódó miniszteri rendelet által a szakma erőteljes megerősítést kapott. A mi feladatunk, hogy helyi, települési szinten módszertani segítséggel, képzésekkel elősegítsük a jogszabály-módosítás beágyazódását.

A települések közművelődési folyamatainak megújítása azonban nem képzelhető el, felkészült, képzett szakemberek nélkül, így a jogszabály-módosítással párhuzamosan arra is hangsúlyt kellett fektetni, hogy szakmánk újra rendelkezzen önálló felsőoktatási szakkal, amely biztosítja a szakmai utánpótlást és visszaadja szakmánk presztízsét. Ezzel a küldetéssel és szemlélettel indult el a közösségszervező BA szak.

Ehhez a szakmamegújító folyamathoz szervesen illeszkedik a közművelődési szakemberek elismerése és megbecsülése.

Nagyon nagy öröm volt számunkra, hogy tavaly a Bessenyei-díj, a közművelődési szakterület legmagasabb szakmai elismerése újra visszakerült az állami kitüntetések,

A Nemzeti Művelődési Intézet 2019-ben saját díjak alapításával csatlakozott a kitüntetési rendszerhez. Számunkra is nagyon fontos, hogy szakmailag is elismerjük azokat a kiemelkedő munkát végző szakembereket, akik akár háromszáz fős kistelepülésen, akár egy nagy település peremkerületében dolgoznak, de munkájuknak köszönhetően erősödik a közösség.

Intézményünk  ebbe a rendszerbe illeszkedően kívánta megalkotni a kitüntetéseket. Minden megyei és települési partnerünket arra biztatunk, hogy legyenek megyei és a települési szinten a közművelődésnek olyan díjai, amelyekkel a helyi közösség el tudja ismerni a közösségi munkát.

Závogyán Magdolna
Fotó: MTI/Mohai Balázs

A 2019. november 6-án megtartott, közel 240 szakember részvételével megvalósult „Az Alaptörvénytől a közművelődés gyakorlatáig” címet viselő XII. stratégiai konferencián első alkalommal adtuk át a szervezetünk által alapított szakmai díjakat.

A Nemzeti Művelődési Intézet olyan példaértékű szakemberekről nevezte el elismeréseit, akik életművükkel kulturális szakemberek generációinak mutattak utat, s tevékenységükkel hozzájárultak a szakma fejlődéséhez.

A általunk alapított Illyés Gyula Életműdíj minden évben egy olyan személynek adományozzuk, aki életművével, munkájával évtizedeken át a közösségi művelődés ügyét vitte előbbre. A Beke Pál-díj a középkorosztályba tartozó, kiemelkedő munkát végző, aktív közművelődési szakembereknek adományozható. A Karácsony Sándor-díjjal pedig azokat a pályakezdő közművelődési szakembereket erősítenénk meg, akik most nagyon szép irányban indultak el.

Ezenkívül a Nemzeti Művelődési Intézet megalapította a közművelődést támogató önkormányzat díját, amelyet minden évben három településnek kívánunk odaadni a Kárpát-medencében, illetve a Nemzeti Művelődési Intézet önkéntes díját, amellyel két önkéntest tüntetünk ki.  

Hogyan választották ki a díjazottakat?

A díj odaítélésének menete az állami kitüntetéshez hasonló. Tavasszal hirdettük meg  és a nyár folyamán szakmai rendezvényeken népszerűsítettük a települési döntéshozók, szakmai intézmények, helyi közösségek körében, bárki küldhetett felterjesztést a díjakra, polgármesterek, szakemberek, közösségek. Nagy siker hogy bár idén, első alkalommal hirdettük meg, több mint 380 felterjesztés érkezett a Kárpát-medencéből. Közülük választottuk ki azokat, akik elsőként kapták meg a kitüntetéseket.

Kérem, szóljon pár szót a díjak névadóiról.

Illyés Gyula a szakmában nagyon fontos szerepet játszott: 1946-ban alakult meg a Magyar Népi Művelődési Intézetet, amelyet ő alapított munkatársaival. Munkássága, szellemisége, illetve a közművelődési intézetben végzett munkája miatt méltónak éreztük az ő nevéhez kötni az életműdíjat.

Beke Pál, a Beke Pál-díj névadója a Magyar Művelődési Intézet igazgatója volt a 2000-es években. Szakmai munkássága a közösségekre épített és ez a szellemiség mára a jogszabály-módosításban is  tetten érhető. Beke Pál és kortársai a 80-as években indították el a nyitott ház mozgalmat, ő hívta életre ezt a lángot, melynek a kiteljesedése a mostani szakmai megújulásban megjelenik. Ezért nagyon fontos, hogy a közösségi művelődés aktív korosztálya kapja meg a róla elnevezett díjat. Azok, akik most a XXI. század első évtizedeiben gyakorlatban is Beke Pál  szellemiségében dolgozzanak a településeken a helyi közösségek bevonásával.

Karácsony Sándor pedagógus, író, egyetemi tanár, falukutató volt, aki többek Földesen egyetemisták bevonásával próbált meg közösségi alapon feltárni települési értékeket, közösségeket generálni. A két világháború közötti egyidejűleg a hazai cserkészmozgalom egyik dinamikus vezéralakja, 1948-ig a magyar szabadművelődés irányítója, Ő ugyanígy a közművelődésnek azokat az alapgondolatait fogalmazta meg, amelyek most a törvényben és a kormányrendeletben is megfogalmazódnak.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Ha már fiatalokról esett szó, mennyire divatos ma a közművelődési szakma?

A divatos szó nem a legjellemzőbb kifejezés. A rendszerváltás után elindult egy új tevékenységi forma, amely sokszor egy-egy  helyi véleményformáló személy köré szerveződött, így szólította meg a közösségeket. Ezek a szakemberek zárványként dolgoztak, és nem fizetésért, hanem önkéntes alapon tették a dolgukat   település megtartó ereje érdekében, vagy csak azért, hogy az emberek jól érezzék magukat ott, ahol élnek. Ez az elkötelezettség és tenni akarás, hit az aktív közösségekben mozgatja a szakemberek egy részét még mindig.

A szakterületet szabályzó 1997. CXl törvény módosítása kimondja: 2021. január 1-től minden településen kötelező lesz középfokú közösségszervező szakembert alkalmazni. Ha minden településen lesz végre egy szakember, aki  a közösségek kovászaként új aktivitásokat képes generálni, akkor számos, eddig kulturális hátrányokkal élő települést kapcsolhatunk be a közművelődés vérkeringésébe.  Hiszen egy, a tevékenysége nyomán létrejött színjátszó kör, bábszakkör, filmklub, kórus, népművészeti csoport, baba-mama klub vagy bármilyen ifjúsági célközönséget érintő program új színt hoz a családok életébe, s így a településen élők hangulata is változik.

Az idei évben 480 fő vesz részt a Nemzeti Művelődési Intézet középfokú képzésében. Minden egyes képzésen egyszer ott vagyok, és azt tudom mondani, hogy nagyon sok csillogó szemű, elkötelezett, a közösségekért tenni akaró fiatallal és középkorú résztvevővel találkozom a képzési alkalmakon, akik motiváltak, lelkesíthetőek. Ezért fontos, hogy gyakorló, a közösségi művelődés iránt elkötelezett szakemberek az oktatók, mert így hiteles forrásból jól tudjuk a résztvevőket útnak indítani. A közművelődési, könyvtári területen, mint ahogy a segítő szakmákban sem nem  a fizetés  az egyedüli motiváló erő, De ha megérzik a közösségben rejlő erőt, s azt, hogy ők mit kapnak vissza a közösségtől, az nagyon erős motiváció, ami a szakterületen tartja a munkatársakat

Hogyan esett a választás Halász Péterre az életműdíj, illetve Molnár Lajos Milánra a Beke Pál-díj esetében?

Az életműdíjra felterjesztettek közül egyértelmű volt, hogy Halász Péter kapja meg. Munkássága, teljes életműve, közösségek iránti elkötelezettsége, és az, hogy teljes Kárpát-medencében gondolkodott, egyértelművé tette a döntést.

A Beke Pál-díj kapcsán már sokkal hevesebb volt a döntést megelőző vita, mert nagyon sok kiemelkedő szakember van most a középkorosztályban, de közülük egy évben csak egy ember kaphatja meg a díjat.  Én magam azért tartottam fontosnak Molnár Lajos Milán, a szolnoki Aba-Novák Agóra Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója személyét, mert új, innovatív szemlélettel közelíti meg a közművelődési feladatellátást, valamint munkásságában a piaci szemlélet, a marketing és a kommunikáció is kiemelt hangsúllyal van jelen.

A novemberi hónap más újdonságot is hozott a Nemzeti Művelődési Intézet életébe, hiszen most indult a Komatál Program országos kampánya. Hogyan illeszkedik ez a folyamat a Nemzeti Művelődési Intézet közösségépítő tevékenységéhez?

A folyamat kicsit korábban kezdődött, tavaly decemberében. Sőt még visszább kell tekintenünk, hiszen a Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységében évek óta kiemelt hangsúllyal vannak jelen azok a szakmai feladatok, folyamatok, kezdeményezésnek, amelyek a magyar közösségek kulturális gyarapodásához érdemben hozzájárulhatnak.

Szervezetünk értékorientált és összmagyarságra irányuló küldetése szerint mindenkit arra ösztönöz, hogy önművelés céljából lakóhelyén kapcsolódjon be a közösségi tevékenységekbe, ismerje meg a kulturális értékeket, a település történetét, a hagyományait, s így a közös normákkal, megélje az együvé tartozás érzését.

Ez a szemlélet vezérelt minket akkor is, amikor együttműködésben a Népművészeti Egyesületek Szövetségével, a Népfőiskola Alapítvánnyal és a Nagycsaládosok Országos Egyesületével egy nemzeti hagyomány, a komatálhoz kapcsolódó szokások felelevenítésére alkotói pályázatot írtunk ki komatálak, komakendők és egyéb a népszokáshoz kapcsolódó használati tárgy elkészítésére.

A sikeres pályázatot – melyre 281 alkotó és alkotóközösség közel ezer alkotást küldött be – kiállítás követte, majd a kiállítás anyagából állt össze a komatalprogram.hu internetes portál, amelyen a közösségek térítésmentesen igényelhetnek a népszokás felelevenítéséhez kellékeket.

A programhoz egy népszerűsítő kisfilmet készítettünk, majd most, novemberben egy markáns TCR kampánnyal szólítottuk meg a közösségeket. Itt tartunk most.

A kampány inkább a vidéki vagy városi közösségeket célozta meg?

Vidéken jobban él ez a hagyomány, közelebb vannak egymáshoz a családok, az idősebb generáció még jobban tartja a hagyományt. A mostani kampány elsődlegesen a városban élő fiatalok figyelmét próbálta felhívni a gondoskodás e szép, közösségi alapon szerveződő példájára. A kampányt követően tucatszámra alakultak közösségek, sőt volt olyan település, ahol több is. Jelentkeztek lakótelepről, lakóparkból, kisvárosi környezetből, és sok olyan kistelepülésről, ahol már nem tartották ezt a hagyományt. Ez a kezdeményezés nem az ételről szól, hanem az odafigyelésről, gondoskodásról. A komatál mellé jól jön a segítség a családnak az első hetekben a házi vagy ház körüli munkákban is, a nagyobb gyerekek felügyeletében, bevásárlásban. S azok, akik összejöttek egy ilyen jó célért, más ügyekben is össze fognak tartani. Mi hiszünk ebben, s úgy tűnik mások is.

A nyitóképen Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke, Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet vezetője és a Beke Pál-díjas Molnár Lajos Milán