Már teljes lendülettel készülnek a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (VEB2023 EKF) programsorozat januári megnyitójára, de ez csak a kezdete lesz az egész éves kulturális rendezvénykavalkádnak. Markovits Alíz vezérigazgatóval a sokszínű programkínálatról, a távlati célokról és a kultúra megtartó erejéről beszélgettünk.

Kevesebb mint száz nap múlva kezdődik a programsorozat. Hogyan készülnek a megnyitóra?

A leglátványosabb eseménye nálunk, Veszprémben is a megnyitó lesz, ez minden kulturális főváros esetében hagyományosan így van. Nagy izgalommal várjuk a kulturális év indulását, amelyet fontos és szimbolikus dátumra: a Himnusz születésének kétszázadik évfordulójára és a magyar kultúra napjára, 2023. január 21–22-ére időzítettünk. Szabadtéri esemény lesz, de a várható télies idő ellenére mindent megteszünk azért, hogy ne csak látványos és élvezhető legyen a program, hanem erős helyi kulturális töltet is jellemezze.

A műsor koncepcióját és forgatókönyvét Can Togay filmrendező, forgatókönyvíró, a VEB2023 EFK művészeti-kreatív főtanácsadója álmodta meg. Az előadás zenei, táncos, színházi és különféle audiovizuális elemeinek összeállításába nemzetközileg is elismert kortárs művészeket és alkotókat vontunk be. Mások mellett Bozsik Yvette Kossuth-díjas balettművészt, a Halhatatlanok Társulatának tagját, a Kiégő Izzók vizuális művésztársulatot, Pacsay Attila veszprémi születésű zeneszerzőt, aki Oscar-díjra jelölt filmhez is komponált már zenét, Iványi Marcell Arany Pálma-díjas rendezőt, producert és ifj. Zsuráfszky Zoltán Junior Prima és Harangozó Gyula-díjas táncművészt, koreográfust.

A várban, az Óváros téren és a Kossuth utcán párhuzamosan zajló eseménysorozatra több tízezer látogatót várunk, a részvétel természetesen ingyenes lesz. A hivatalos, protokolláris megnyitót M. Tóth Géza Oscar-díjra jelölt filmrendező, producer álmodja meg és hozza tető alá, ennek a Hangvilla ad majd otthont. Másnap, a magyar kultúra napján is gazdag programkínálattal várunk mindenkit: színházi ősbemutatók, ifjúsági előadások lesznek, és közösen szavalhatjuk majd a Himnuszt, amelynek kapcsán még a tudomány is szerepet kap.

A megnyitóval egész éves, több
ezer eseményből álló sorozat kezdődik el. Mit emelne ki a dömpingből?

A programhoz 116 település csatlakozott. Fontos tudni, hogy a sorozatban nemcsak az általunk szervezett programok kapnak helyet, hanem pályázati vagy saját forrásból maguk a települések is terveznek eseményeket – így áll össze a több ezer rendezvényből álló kavalkád. A kulturális főváros összes programja illeszkedik valamilyen módon ahhoz az eredeti koncepcióhoz, amellyel 2018 decemberében a kitüntető címet elnyertük. Hogy a látogatóink könnyebben átlássák, hogyan állt össze a jövő évi programsorozat, a műfaji csoportosításon túl kilenc klaszterbe sorolva is szeretnénk bemutatni a projekteket, az eseményeket, a fejlesztéseket.

Az Európa kulturális fővárosa programba már eleve olyan koncepcióval kellett pályáznunk, amely megfogalmazza a régió előtt álló, a kultúra eszközeivel megoldandó kihívásokat és célkitűzéseket. Elsőként két példát emelek ki: a TeszVeszprém klaszterrel az a célunk, hogy a hagyományos nagy veszprémi fesztiválok idején kívül a hétköznapokban is pezsgő legyen a városban a kulturális élet. Veszprém nagy zenei hagyományokkal rendelkezik, 2019-ben elnyerte az UNESCO-tól a zene városa címet. A Zene/Város klaszter programjaival nem kevesebb a célunk, mint hogy 2030-ra Veszprém legyen az a település, ahol a lehető legtöbben zenélnek, énekelnek. Ennek érdekében számos zenés szakmai és közönségeseményünk lesz.

A fenntarthatósági szempontok
mennyire jelennek meg a programokban?

A Törékeny Balaton klaszterben a legnagyobb tavunk és vízgyűjtő területének sérülékenységét, az ezzel kapcsolatos megoldandó gondokat, kihívásokat mutatjuk be. A művészet és a kultúra eszközeivel szeretnénk érzékenyíteni a közönséget, és párbeszédet kezdeményezni mindazokkal, akik a Balaton körül élnek és dolgoznak vagy felelősséget éreznek e közös kincsünkért. Olyan együttműködéseket szeretnénk elindítani, amelyek hosszú távon is pozitív eredményeket hoznak a térség, az itt élők számára.

Az Élő régió klaszterben azokat a programokat gyűjtöttük össze, amelyek a Bakony–Balaton régió kulturális pezsgését hivatottak elősegíteni. A települések bemutatják természeti-kulturális értékeiket, kevésbé ismert rendezvényeiket, fesztiváljaikat. Számomra is izgalmas ötlet, hogy Ajkán a Superman fesztivált a világ első és hamarosan megújuló kriptongyárában rendezik majd meg.

A Rendhagyó klaszterbe olyan programokat csoportosítottunk, amelyek vagy művészeti szempontból rendhagyók, vagy szokatlan helyszíneken – erdőszélen, templomromnál, patak partján – valósulnak meg. A hagyományos előadásformákból való kilépés révén a nézők aktív résztvevőkké válnak, és új kapcsolódások jönnek létre köztük és az alkotók között.

A Hidak programjai az egymáshoz való kapcsolódás, az együttélés kultúrájának erősítését tűzik ki célul. Ebben a klaszterben kapnak helyet a különböző társadalmi csoportok, a kisebbségek bemutatkozását lehetővé tevő programok vagy a generációk közötti párbeszédet, megértést elősegítő rendezvények. De a végtelenségig tudnám folytatni a felsorolást.

Hogyan
fogunk tudni navigálni a sok ezer program között?

Nemrégiben indítottuk útjára programtervező applikációnkat Androidon és iOS-en is. Abban az összes programunk megtalálható lesz. Mindenkit bátorítok, hogy töltse le, és regisztráljon a VEB 2023-ra. Az applikációval egyéni preferenciák szerint lehet szűrni az eseményeket, és térképes programkereső is segíti majd a tájékozódást. A segítségével egyszerűen lehet majd jegyeket vásárolni, és személyes ajánlásokat is kérhetünk. Papír programfüzetet is tervezünk, de úgy gondolom, hogy egyszerűbb lesz a rendezvények között az applikáció segítségével böngészni.

Milyen arányban lesznek a
fizetős és az ingyenes programok?

Arányt nem tudok mondani, de a legtöbb esemény ingyenes lesz. Viszont azok a jól bejáratott, már ismert rendezvények, amelyek jövőre a programsorozathoz tartoznak majd – például a Művészetek Völgye, a VeszprémFest –, már eddig is fizetősek voltak, és jövőre is azok maradnak. Veszprém belvárosában, a régi Balaton Bútorgyár területén létrehozzuk a Gyárkert nevű szabadtéri rendezvényhelyszínt, ahol áprilistól októberig változatos programokra lehet számítani. Az ötezer fő befogadására alkalmas terület mellé egy úgynevezett „konténerváros” is épül, ahová hazai és nemzetközi házigazdákat várunk. Itt Európa kulturális fővárosai mutatják majd be a kultúrájukat, gasztronómiájukat. A Gyárkert programjainak nagyobb része is belépőjeggyel lesz látogatható.

Idén és a korábbi években is számos felvezető programot, fesztivált indítottak el. Ezeket folytatják?

Természetesen. Az egyik legjobb példa a Holtszezon Irodalmi Fesztivál, amelyet kísérleti jelleggel idén, a tél végén indítottunk el. Ezt jövő februárban is megrendezzük, mert nagyon kedvező fogadtatásra talált a fiatalok körében. Említhetném a Magyar Mozgóképfesztivált, a filmes szakma legnagyobb ünnepét is, amelyet már harmadszor rendezünk meg a Veszprém–Balatonfüred–Balatonalmádi háromszögben. Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos korábban úgy fogalmazott, hogy ebből lesz a magyar Cannes, mivel nagyon színvonalas és népszerű rendezvényeket sikerült szerveznünk az elmúlt években. Mint a többi idevonzott eseménnyel, ezzel is az a célunk, hogy 2023 után is a régióban maradjon. Továbbá hagyományteremtő céllal most szeptember végén indítottuk útjára a Balaton Wine & Gourmet fesztivált. Fontos, hogy megemlítsem: van egy Jövő idő nevű klaszterünk is. Ebbe azokat a programokat soroltuk be, amelyeket a régió fejlődése érdekében 2023 után is szeretnénk megtartani.

Európa kulturális fővárosáról beszélgetünk, így kiemelt cél lehet a külföldi látogatók bevonzása. Kiket várnak, és hogyan készülnek a fogadásukra?

Egy körülbelül négyszáz kilométer sugarú célterületet határoztunk meg, ez ugyanis az a távolság, ahonnan kocsival még kényelmesen el lehet érni a régiót. Vagyis elsősorban a szomszédos országok polgárait célozzuk meg. A külképviseleteken, a Liszt Intézeteken keresztül népszerűsítjük a programjainkat, és hamarosan nemzetközi roadshow-ra indulunk. Az applikációnk természetesen angolul is elérhető, és külön figyelmet fordítottunk arra, hogy külföldi látogatóinkat felkészült, nyelveket beszélő kollégák segítsék. Mivel a vendégek sokszor a pincérektől, portásoktól, taxisofőröktől érdeklődnek, hogy mit érdemes megnézni, megkóstolni, hova érdemes elmenni, számukra is indítottunk turisztikai képzéseket.

A Veszprém–Balaton régión túl az
erdélyi Temesvár és a görögországi Elefszína is kulturális főváros lesz
2023-ban. Együttműködnek velük?

A másik két város az eredeti terv szerint 2021-ben viselte volna a címet, ám a Covid itt is közbeszólt. Széles körben együttműködünk velük: több csereprogramban küldünk és fogadunk művészeket, és mindegyik város megnyitóján szerepet kapnak a többiek produkciói is. Közös táncműsorral készülünk, és egyéb kezdeményezések is születtek. Az Európán átívelő kulturális együttműködést szimbolizálja a TimeCircus nevű projekt. Pár hete találkozhattunk Veszprémben egy művészcsapattal és emberi erővel húzott-tolt, tízméteres óriásszekerükkel. Antwerpenből indultak, hogy Veszprémen és Temesváron át februárra Elefszínába, az ottani megnyitóra érkezzenek. Együttműködünk az idei kulturális fővárosokkal: a litvániai Kaunasszal, a luxemburgi Eschsel és a szerbiai Újvidékkel is. 

Bár a Covid visszaszorulóban
van, mindig ott a fenyegetés, hogy újból erőre kap. Erre az eshetőségre is
felkészültek? És akkor még nem beszéltünk az elmúlt hónapokban elszabaduló
energiaárakról, amik a kulturális szférát is igen érzékenyen érintik.

Az egész tervezési, előkészítési
szakasz ebben a rendkívüli nehézségekkel terhelt időszakban zajlott, ezért már
elég rutint szereztünk ahhoz, hogy – ha esetleg szükséges lenne – reagálni
tudjunk egy újabb Covid-hullámra. Ha újra fertőtlenítésre, lázmérésre,
speciális beengedési szabályokra lesz szükség, arra is fel vagyunk készülve.
Egyetértek: sajnos a Covid és most az energiaválság is a kulturális szektort és
a közösségeket érintette a legérzékenyebben. De éppen ezért tartjuk kiemelten
fontosnak, hogy a legjobbat hozzuk ki a lehetőségekből, és nagyszerű kulturális
élményeket, kapcsolódási lehetőségeket nyújtsunk. Mivel az eseményeket,
előadókat már nagyrészt leszervezték, szerződtették, nincsenek sztenderd
megoldások: a programgazdáknak egyenként, egyéni módokon kell kezelniük ezt a
kihívást.

Ha két év múlva visszatekint majd 2023-ra, milyen eredménnyel lenne elégedett?

Meggyőződésem, hogy 2023 igen pezsgő év lesz, és mindenki, aki szeretne kapcsolódni, meg fogja találni a hozzá illő, neki való programot. Mint már korábban is beszéltünk róla, számos kezdeményezést indítottunk már el eddig is, jövőre pedig még több startol el. Reményünk szerint ezek közül minél több válik évről évre megrendezett, hagyományos programmá. Hosszabb távon pedig olyan kulturális, kreatív régióvá szeretnénk alakítani a Veszprém–Bakony–Balaton-vidéket, amelynek európai láthatósága van. Ezért nem az itt élők miatt-helyett, hanem velük együtt visszük végig az egész éves programot, mert abban bízunk, hogy a VEB2023 alatt gyűjtött tapasztalatokkal szintet tudnak lépni, tovább tudnak fejlődni. Így ha pár év múlva visszatekintek majd, akkor azt szeretném látni, hogy a régió a VEB2023 EKF program nélkül is töretlenül halad előre, és stabilan, jól láthatóan ott van Európa kulturális térképén. Ebben a mostoha helyzetben, amit a Covid, a mellettünk zajló háború és az energiaválság okozott, a kulturális programjainkkal minél többeknek szeretnénk fogódzót nyújtani, és egy kis boldogságot csempészni az életébe.

Nyitókép: Markovits Alíz a Veszprém–Balaton 2023 EKF program vezérigazgatója. Fotó: VEB2023 EKF/Toroczkai Csaba