A kaposvári Gyenes János már fiatalon a fotózás szerelmesévé vált: tizennégy évesen korától fotózott Holzer Félix helyi fotográfus irányításával. 1927-ben ő készítette Rippl-Rónai József utolsó fényképét a festő halálos ágyán, a következő évben Győrben letette a fényképész szakvizsgát. A Színházi Élet fotóriportereként zenei és társasági eseményeket fényképezett Budapesten és Bécsben, lencsevégre kapta Bartókot, Kodályt, Lehárt, Furtwänglert, Prokofjevet és Toscaninit is.
A világ akkor ismerte meg a nevét, amikor 1935-ben egy háztetőről sikerült lekapnia a Budapestre látogató walesi herceget (a később rövid ideig uralkodó VIII. Edvárd brit királyt), aki megtiltotta, hogy fényképezzék. Elsőként készített fényképet az akkor tizennégy éves I. János Károlyról, a későbbi királyról. Ezután Franco és a királyi család hivatalos fotósa lett, a király általa készített portréi spanyol bélyegekre és pénzjegyekre is felkerültek. Modelljei között szerepeltek a múlt század nagy művészei, köztük
Pablo Picasso, Salvador Dalí, Joan Miró, Arthur Rubinstein, Herbert von Karajan, Montserrat Caballé, Andrés Segovia, a Charlie Chaplin, Orson Welles és Ingrid Bergman.
Számos magyar híresség, többek között Kodály Zoltán, Molnár Ferenc, Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Cziffra György, Zilahy Lajos, Gábor Zsazsa és Puskás Ferenc portréját is elkészítette. Fényképezőgépével járta a világot, egyedül a Szovjetuniót kerülte el az 1956-os magyar forradalom leverése miatt. Élete során több mint száz kiállítását rendezték meg, Bécstől New Yorkon és Johannesburgon át Londonig és Pekingig.
Noha 56 évet élt külföldön, szülőhazája és szülővárosa emlékét mindig ápolta, s ragaszkodott hozzá, hogy minden róla szóló kiadvány, cikk így kezdődjön: született Kaposvárott, Magyarországon. Spanyolul beszélt, de elmondása szerint magyarul gondolkodott, számolt és álmodott.
Nyitókép: Önarckép hegedűvel
