A Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködve a Magyar Nemzeti Levéltárral, 250 millió forintos kormányzati támogatással idén februárban bonyolította le az első vásárlást az állam javára, amelynek eredményeképpen a Magyar Nemzeti Levéltárban helyezik el Huszár Károly miniszterelnök hagyatékát – közölte Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára az átadón.

Kiemelte, hogy a kormány hagyatékvásárlási programja két szempontból is fontos. Egyrészt mert a kormány elkötelezett a nemzeti értékmegőrzés és értékteremtés iránt. Másrészt a cél az, hogy az elmúlt történelmi időszakokban külföldre vagy külföldi tulajdonba került hagyatékok minél nagyobb hányadának visszaszerzésével, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb dokumentumok, műkincsek, iratok megvásárlásával és itthon tartásával a hazai múzeumokat gyarapítsák.

Mint rámutatott, ezek a kincsek hiánypótlóak és jelentős mértékben gazdagítják a közgyűjteményeinkben őrzött nemzeti és egyetemes kulturális örökséget.

A jelentősebb hagyatékok között olyan személyekről szóló dokumentumok, iratok is megtalálhatók, akik emberileg, erkölcsileg is példát mutattak és mutatnak mindmáig. Szakmájukban, hivatásukban, közéleti szerepvállalásaik során a nemzet és az ország szolgálatát tartották mindenkor szem előtt.

Szabó Csaba és Demeter Szilárd

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a nemzeti kultúra szempontjából fontos hagyaték megvásárlásának lebonyolítója a múzeum volt. A Huszár-hagyaték megvásárlását hosszú tárgyalások előzték meg, és eredetileg június 4-én szerették volna átadni a Magyar Nemzeti Levéltárnak.

Az összefogás jelentőségét hangsúlyozva Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta: két nagy kulturális intézmény – a PIM és az MNL – összefogott, ezt pártolta és segítette a közös fenntartó, hiszen pénzt biztosított ahhoz, hogy a múzeum megvásárolhassa a hagyatékot, és az a helyére kerülhessen.

A 136 tételből álló hagyaték darabjai között található a trianoni békediktátum tervezetének 263 számozott oldalas gépelt fordítása, levelek, igazolványok, hadifoglyokkal kapcsolatos dokumentumok, valamint fotográfiák – mondta el Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, hangsúlyozva: a hagyaték változatos ügyekben szolgál adalékkal a korszak történetéhez.

A Huszár-kormány 1919. november 24. és 1920. március 15. között vezette Magyarországot.

Fotók: MTI/Balogh Tibor