A magyar szépirodalom jobban áll, mint a világ, amely bennünket körülvesz

Gazdag kínálat, változó olvasók

Gál Katalin felidézte, az Ünnepi Könyvhét története során egyetlen alkalommal, 1956-ban maradt el. 1944-ben is megrendezték, de az akkori Könyvnap a nem kívánatos magyar és külföldi zsidó szerzők műveinek megsemmisítésével indult. Erre az eseményre emlékeznek színészek, írók felolvasásával június 7-én a Mazsikével közösen a Csányi5-ben.

Mint ismertette, a 95. Ünnepi Könyvhét június 13-án 16 órakor kezdődik. A Tűzoltózenekar ezúttal a Március 15. térről indul a Vörösmarty téri színpadhoz, ahol az MKKE elnöke, valamint Nádasy Ádám nyelvész, költő, műfordító nyitja meg a könyvhetet – Nádasdynak új verskötete is megjelenik –, majd Karácsony Gergely főpolgármester és az V. kerület polgármestere mond köszöntőt, ezt követően pedig hivatalosan is átadják a legszínvonalasabb kivitelezésű magyar könyveknek meghirdetett Szép Magyar Könyv 2023 verseny díjait. Eső esetén a Gerbeaud nagyterme ad helyet a rendezvénynek.

A magyar szépirodalom jobban áll, mint a világ, amely bennünket körülvesz – festett a könyvpiac kapcsán az MKKE elnöke derűs képet, ugyanakkor az alkalmazkodás fontosságára is felhívta a figyelmet. Beszélt arról, hogy a líra él, hiszen csak versből 90 kötet jelenik meg a könyvhétre, míg a dedikálások kapcsán megjegyezte, a kígyózó sorok összetétele nem hasonlít a konzervatív olvasókéhoz, és azt is cáfolta, hogy a fiatalok nem olvasnának. A gyerek- és a young adult irodalom iránt növekszik az érdeklődés, a szerzők dedikálásain egyre hosszabbak a sorok, ami azt bizonyítja, ez a korosztály sem vesztette az olvasás iránti szeretetét, csak épp másképp és máson olvasnak, mint a felnőttek.

Both Gabi gyerekirodalmi szakértő 15 tételből álló, korosztályokra bontott, verseket, regényeket, ismeretterjesztő kötetet, antológiákat és – mint azt Révész Emese kiemelte – az illusztráció leginnovatívabb, legprogresszívabb ágát képviselő silent bookokat egyaránt tartalmazó szubjektív listáját ismertetve a gyerek- és ifjúsági irodalmi trendekről beszélt. Kiemelte, a kiadók megpróbálnak ellentartani a közoktatás nehézségeinek, és a gyerekeket olvasóvá szeretnék nevelni. Elmondta, a Covid alatt a gyerekkönyvkiadók előremenekültek, és azóta is elkötelezett és fontos munkát végeznek. A járvány – tette hozzá – sok kötetben megjelenik, és úgy tematizálják a nehéz időszakot, hogy pontosan megfogalmazza a gyerekek nehéz érzéseit.

Both Gabi listáját ismertetve hangsúlyozta, a kortárs gyerekkönyvekben a történetek a valóságot mutatják meg, függetlenül attól, hogy a bugyiszabályról, a megszelídíthető szorongásról, a barátság erejéről, a generációk közötti kapcsolódásról, az első szerelemről, várostörténetről, idegenségérzetről, identitáskeresésről van szó. Listája változatosságát mutatja, hogy van közte  Weöresnek hódoló verskötet, Petőfi-életrajz, költői felnövésregény, fantasy és mágikus ars poetica is, de közös bennük, hogy azokban a problémákat a szerzők nagy érzékenységgel, az életkornak megfelelő szinten, de azzal a céllal dolgozzák fel, hogy a gyerekekből gondolkodó, a világot teljességében befogadó felnőttek legyenek.

Károlyi Csaba, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese szintén személyes ajánlást készített a mintegy 850 megjelenő kötetből, kiemelve a gazdag regénykínálatot, a Borbély Szilárd-életműsorozat új kötetét, Szabó Gábor Krasznahorkai-monográfiáját, valamint Bacsó Béla Paul Kleeről szóló művészetfilozófiai esszéjét, de mindenekelőtt a két hagyományos könyvheti antológiát. A Kovács András Ferenc emlékének ajánlott Szép versek 78 költőt vonultat fel, szerkesztője Turi Tímea, míg a Reményi József Tamás emlékének ajánlott Körkép 37 író műveiből készült Szegő János szerkesztésében. Mindkét kötetben sok a fiatal szerző, húzta alá.

Tartalom és esztétikum harmóniája – Szép Magyar Könyv 2023

A Szép Magyar Könyv öttagú zsűrijének elnöke dr. Révész Emese, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének tanszékvezető docense volt, tagjai Babucs Éva, a Geopen Kiadó elnöke, Barabás Zsófi festőművész, dr. Orosz Márton tipográfus-művészettörténész, a Vasarely Múzeum Igazgatója, valamint dr. Wunderlich Péter designteoretikus voltak. A versenyen 63 kiadó és kulturális intézmény vett részt, nyolc kategóriában 105 kötetet neveztek. A díjazottak névsorát az 95. Ünnepi Könyvhét sajtótájékoztatóján hozták nyilvánosságra.

Dr. Révész Emese felidézte, a verseny idén 72 éves, és megjegyezte, a digitális korban még fontosabb szerepet kap a könyv mint tárgy – a vonzó, esztétikus kivitelű könyveket az olvasók koncentráltabb figyelemmel forgatják. A zsűrielnök kiemelte: az igényes kivitelű könyv kollektív alkotás, író, grafikus, tipográfus, illusztrátor, nyomdai kivitelező és a mögöttük álló kiadó közös munkája, a sor végén pedig a vásárló, aki – hívta fel a figyelmet – ha választ, szánjon figyelmet az esztétikai szempontokra is.

A Szép Magyar Könyv 2023 verseny zsűrije által elismert munkák indoklásában aláhúzta, a szép könyv nem feltétlenül kis példányszámban megjelenő elit luxuskönyv vagy album, erre példa a könyvsorozat kategóriában díjazott budapesti turisztikai kiadvány, a Sétakönyvek sorozat (Athenaeum Kiadó). A szépirodalom kategóriában díjazott Selyemfényben című Kosztolányi-haiku-kötet kapcsán (BOOKART Kiadó) felhívta a figyelmet a tartalom és a mű szellemiségéhez igazodó kivitelezés harmóniájára. A gyermek- és ifjúsági könyvek között egy ismeretterjesző kötet, a téma konrétsága ellenére is egyéni világú A villamos (Pagony Kiadó) lett díjazott, az ismeretterjesző kategóriában pedig a témája miatt nagy kihívást és felelősséget jelentő Kner Albert – Művész, ikon, legenda (Corvina Kiadó) kapta az elismerést. A szakkönyveknél a pontosság mellett a szépség is számít, ennek felelt meg a Vadállatok anatómiai rajzai (MMA Kiadó) című kiadvány. A művészeti könyvek kategóriájában a zsűri dúskálni szokott, jegyezte meg dr. Révész Emese, hozzátéve, itt többnyire kis példányszámú, múzeumi kiadásokat neveznek. Idén két könyv kapta meg az elismerést. A Zsdral Art Galéria Lantos Ferenc-albuma, valamint az Orosz István életművét bemutató, „barokkosan gazdag és áradó képötlet-szimfónia”, a Color Book / Black Book (Utisz Grafikai Stúdió), amelynek tervezésében a művész is részt vett.

Az év illusztrátora kategória győztese egy fiataloknak szóló kötet, a Bocs, hogy élek (Pagony Kiadó) lett. A zsűrielnök indoklásában kiemelte, ez a kis méretű, puhaborítós kötet is ellene megy annak a sztereotípiának, hogy egy könyv attól lenne jó, hogy drága vagy nehéz, és azt is cáfolja, hogy minél idősebb egy gyerek, annál kevesebb képre lenne szüksége. Balássy Fanni nagy erejű szövege a fiatal felnőttek kapunyitási pánikjáról szól, amelyet Korbuly Ági erőteljes művészi víziójú, fekete-fehér-vörös tusrajzai kísérnek, a fiatal olvasóknak kedvet csinálva a képzőművészethez.

Az MKKE különdíjában A struktúra tematizálása című kötet (Balatonfüred Kulturális Nonprofit Kft.) részesült. Az Ünnepi Könyvhét megnyitóján további különdíjakat is átadnak, amelyeket közjogi méltóságok és magánszemélyek, köztük a köztársasági elnök, a miniszterelnök, Budapest főpolgármestere, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium ajánlottak fel.

Az Ünnepi Könyvhét programjai és kiadványai itt böngészhetők.

Fotók: Csákvári Zsigmond / Kultúra.hu