A miniszter szerint a kultúrharc semmi az olajiparban dúló küzdelemhez képest

Jövő évtől minden intézménynek negyedévente be kell számolnia arról, hogy mennyi jegyet adott el, mennyi műpártoló, mecénás vagy szponzori bevétele volt, mennyi állami költséggel gazdálkodik – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter. Hozzátette: a magyar kultúra infrastruktúrájába az elmúlt évtizedben 622,4 milliárd forintot fektetett az állam. Új koncerttermek, közművelődési intézmények, múzeumok, színházak épültek és újultak meg. Most eljött az ideje, hogy bejöjjön a közönség – hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy míg a Covid előtt a kultúrafinanszírozás állami része nagyjából 65–70 százalék volt – a többi jegyeladásból és egyéb bevételekből származott –, a Covid alatt ez a szám felment 80 százalékra. Mindenki a minisztériumhoz fordul pénzért – jegyezte meg.

A miniszter szerint jövő nyárra elkészülhet egy új kulturális szabályozás, amelyről széleskörű egyeztetést tervez. A kultúra a leginkább individuális terület – fogalmazott –, nagy művészek, nagy megmondóemberek részéről hol megalapozott, hol megalapozatlan érzékenységgel, hiúsággal, nárcisztikussággal és exhibicionizmussal is találkozik az ember.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának menesztéséről azt mondta: a döntés nem bármely közösség ellen, hanem kizárólag a gyermekek védelmében született. Beszélt arról is, hogy mit gondol L. Simon László és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója aktív médiajelenlétéről. Az elmúlt időszak intézményvezetői kinevezéseket övező konfliktusairól úgy fogalmazott: az a konfliktus, ami a kultúrában van, semmi ahhoz képest, ami az olajiparban volt, amit Mol-elnökként élt meg. „Nekem azért van könnyű dolgom, mert nem a kultúrából éltem korábban, és nem abból fogok élni miniszteri szolgálatom után sem„ – fogalmazott, majd a kérdésre, miszerint éppen ezért éri az a vád, hogy nincs képben kulturális kérdésekben, határozottan leszögezte: képben van. „Az, hogy nem vagyok része a hálónak, nem jelenti azt, hogy nem tudom, mi történik. Pontosan tudom, hol milyen teljesítmények vannak, tudom, ki kivel és miért van alkalmi koalícióban. Nem az a feladatom, hogy igazolgassam, hogy bennfentes vagyok, mennyit tudok, mennyit látok, hanem hogy ezeket az információkat beépítve időzítsem a döntéseimet” – hangsúlyozta.

Csák János hozzátette: „nagyon sok kulturális megmondóember azt kívánja, és ennek a legnehezebb ellenállni, hogy Aczél György legyek: legyen egy iroda vagy lakás a Szent István parkban, ahol tűrjek, tiltsak, támogassak. Én a magyar állam nevében hozok döntéseket, és azt a mandátumot kell érvényesítenem, amelyet a most már 13 éve regnáló kormányzat megkapott: Isten, család, haza, magyar szabadság, vagyis az egyéni szabadság és a szuverenitás, tehát az alkotmányos szabadság védelme.”

A miniszter megjegyezte: a szótárában nem szerepel a tűr kifejezés. Arról is beszélt, hogy nem tekinti kudarcnak például az Operaház többszöri pályázati kiírását. Véleménye szerint újra kell gondolni a Budapest-vidék arányt, az egyes művészeti ágak közötti arányokat és a működési, illetve programfinanszírozási arányokat.

Beszélt az induló Pannónia Programról és a januárban induló CSOK Pluszról is.

A teljes interjú itt olvasható.