A mohácsi csata közelgő évfordulójára készül a Magyar Nemzeti Levéltár

A mohácsi csatában részt vevő magyar katonák közül a kutatások eredményeképpen jó eséllyel több száz személyt be tudnak azonostani, ezért róluk kíván a Levéltár megemlékezni egy látványos online alkalmazásban, amelyben a hősök és családjaik életrajza, valamint a rendelkezésre álló címeres levelek, pecsétek is láthatók lesznek.

A kormány korábban megvásárolta a Batthyányaktól azt az ötszáz középkori oklevelet, amelyek a család több ezer dokumentuma közül a Magyar Nemzeti Levéltárból még hiányoztak. Ezek között van néhány olyan, amely a mohácsi csatához kötődik. Ezek az oklevelek adták az ötletet az online alkalmazáshoz.

A tervek szerint térképre viszik, hogy a török csapatok miként indultak el és érkeztek meg délről, valamint ezzel egy időben miként gyűlt össze a zsoldosokkal kiegészült magyar sereg az ország minden részéből. A török levéltárral való jó kapcsolat miatt a korabeli oszmán hadinaplók is rendelkezésre állnak, így pontos információk lesznek az I. Szulejmán által Mohácsra vezetett seregről és annak vonulásáról is.

A Magyar Nemzeti Levéltár a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetével és a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen egy olyan komoly, tudományos, ismeretterjesztő kötetet is tervez, amelyben felvonultatják majd a csatához kapcsolódó legmodernebb ismereteket. Szó lesz benne többek közt a fegyverzet változásáról, a csata európai és világtörténelmi dimenzióiról is, rámutatva az összefüggésekre. Kitérnek majd az illusztrációkkal ellátott kötetben arra is, hogy a mohácsi csata a hadseregek átszervezésének időszakára esett, így 1526-ban II. Lajos lényegében egy középkori lovagsereggel vette fel a harcot a modern, már tüzérséget használó oszmán hadakkal.

A Levéltár az Osztrák Állami Levéltárral közösen is készül az 500 éves jubileumra, ezért a két intézmény együtt fogja kiadni a Turco-metszeteket. Giulio Turco hadmérnök a 16. század végén azt a feladatot kapta a haditanácstól, hogy készítsen jelentést arról, miként lehetne modernizálni a végvárakat, hogy azok hatékonyan ellent tudjanak állni a török erőknek. A szerkesztők azt tervezik, hogy az olasz hadmérnök metszeteit egy látványos albumban jelentetik meg. Emellett a végvárakról készült metszetek a korabeli és modern, georeferált térképekkel együtt egy online alkalmazásban is elérhetők lesznek.

További információ itt található.

A képen II. Lajos magyar király 1526. július 28-án kelt hadba hívó levele Batthyány Ferenc horvát–dalmát–szlavón bánhoz. Fotó: Lantos Zsuzsanna / Magyar Nemzeti Levéltár