A művészet társadalomalakító erejére irányítja a figyelmet a Tudatos művek

Új kiállítás nyílt a szegedi REÖK-ben: a Tudatos művek a galéria történetében először a művészet társadalomalakító erejére, korunk változatos, közte környezetvédelmi problémáira is fel kívánja hívni a figyelmet.

A REÖK palota két szintjén és Átriumában a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatához kötődő, illetve a kiállítás központjában álló téma iránt elhivatott harminc alkotó Tudatos művei várják az Összművészeti Központ látogatóit egészen január 26-áig.

A kiállítás megnyitóján, december 6-án Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója elmondta: a színház, amelynek égisze alatt működik a REÖK is, tevékeny tagja a Zöld Színház Projektnek, amely környezettudatos, fenntartható megoldásokat szorgalmaz a művészeti életben. Az intézményvezető hangsúlyozta, mivel ez a célkitűzés kiemelt figyelmet kap a színház mindennapjaiban, különösen örömteli, hogy a galériában egy olyan kiállítás nyílhat, amely nemcsak kézzelfoghatóbbá teszi a sokszor nehezen megközelíthető kortárs művészetet, ezáltal kiszélesíti a társadalmi párbeszédet, hanem ezen felül a fenntarthatóság szemléletét, a tudatosság erkölcsi kérdését helyezi a középpontba.

Turi Attila, az MMA elnöke kiemelte a tárlat célkitűzésének szükségszerűségét; Joseph Beuys huszadik századi német alkotóművész és Makovecz Imre építész, az Akadémia örökös alapító tiszteleti elnökének szavait is idézve  kifejtette, a jövő fő feladata megőrizni és kinevelni, nemesíteni a világot szerves egészként szemlélő képességünket, és az utókorra hagyományozni az örökbe kapott világról való, felelősségteljes gondolkodást. Köszönetet mondott a tárlat szervezőinek és a megjelent művészeknek, és kifejezte abbéli meggyőződését, a jövőben is szükség van hasonló kiállításokra, amelyek elősegítik természeti és kulturális javaink megőrzését.

A kiállító művészek képviseletében Stefanovits Péter Kossuth- és Munkácsy-díjas alkotó, a Képzőművészeti Tagozat vezetője is felszólalt az eseményen. Elárulta, a Tudatos művek ötlete dr. Barna Balázs növénygenetikus professzorral való barátságának köszönhető, akinek munkássága példázza, hogyan motiválja a tudományos kutatást erkölcsi alapú, humánus indíttatás. A tagozatvezető ebben a gondolatban közös pontot fedezett fel a tudományos és a művészi hivatás között, és ezt követően kereste fel Dr. Nátyi Róbertet egy olyan kiállítás ötletével, amely ezt a morális alapokon nyugvó, szemléletbeli kölcsönhatást önthetné vizuális formába. Örömét fejezte ki, hogy a Képzőművészeti Tagozat tagságán túlmenően is sok alkotó csatlakozott a közös eszmeiséghez kapcsolódva a tárlathoz.

A Tudatos művek című kiállítást kurátora, dr. Nátyi Róbert nyitotta meg. A művészettörténész a művészet szemléletformáló, mozgósító ereje mellett hangsúlyozta, milyen találó helyszín egy efféle tárlatnak a szegedi Reök-palota; hiszen az építtető Reök Iván folyamszabályozó mérnök és Magyar Ede látomásos építész találkozása nyomán egy, a tiszai élővilágot a szecessziós eszközkincs jellegzetességein túlmenően is hűen tükröző, a megrendelő munkássága okán az ember beavatkozásának is emléket állító épület született, saját korának leginkább előremutató művészeti törekvéseinek esztétikájával. Továbbá felhívta a figyelmet a természettel kapcsolatos gondolkodás változásaira az elmúlt évszázadok során, amelyre a képzőművészet is elevenen reflektál: így az itt kiállított művek is pontos látleletet adnak az aggodalmakkal teli, mai természetszemléletünkről, amelynek gyakorlati megvalósulásában a művészet gyakran kutatói attitűddel is párosul.

A hagyományos eljárások mellett nagy számú vegyes technikával készült alkotás, faliképek és változatos installációk, plasztikák, audiovizuális művek egyaránt helyet kaptak a galéria termeiben. Sok alkotás természeti anyagokat, „talált tárgyakat” is beemel a képző- vagy épp iparművészeti technikák, anyagok kiegészítéseképpen. A kiállítás így izgalmas vizualitásával egyszerre illeszkedik a REÖK magas színvonalú, kortárs képzőművészeti kezdeményezéseknek otthont adó programjába, gyönyörködteti, biztatja tudatosságra, korunk problémáiról való gondolkodásra és az ellenük történő fellépésre a befogadókat.

A kiállítás karácsonykor, valamint december 30-tól január 6-i zárva tart, ám január 7-től újra várja majd az érdeklődőket.

Fotók: Szabó Luca

Ez is érdekelheti

A teremtett rend és a rend teremtése találkozik Füreden

Lantos–Fajó: akár egyetlen művész neve is lehetne. Ha ugyanis egymás mellé tesszük a két ikonikus alkotó tiszta színekből és geometrikus alapformákból építkező műveit – ahogy azt most a balatonfüredi Zsdrál Galériában is látjuk –, első pillantásra nagyon nehéz eldönteni, hogy hol ér véget az egyik életmű, és hol kezdődik a másik.

Ingókövek, emlékházak, vadaspark és pálinkafőzde – Egy nap a Velencei-tó környékén

Bár jelenleg sajnos rekordalacsony a Velencei-tó vízállása, nem kell kihagyni a lehetséges útitervek közül, mert hazánk egyik legkedveltebb nyaraló- és kirándulóhelye számos természeti és kulturális értéket tartogat. Mivel a tó akár kerékpárral is könnyen körbejárható, tegyünk mi is egy kört Velencétől Kápolnásnyékig, és nézzünk körül, milyen látnivalókat érdemes felkeresni.

A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi

Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.

Ezen a kiállításon elmosódnak az álom és a valóság határai

Felébredünk, kinyitjuk a szemünket és felismerjük a szobát. Mégsem áll össze rögtön minden. A tárgyak a helyükön vannak, de az álom hangulata egy darabig még ott marad rajtuk. A szentendrei Karnevál Kávéházban látható Hipnopomp című kiállítás ezt az élményt bontja ki hat különböző művészi megközelítésen keresztül.