„A művészeti ágazatok mindegyikét igyekszünk támogatni"

Kultpol

Fülöp Péterrel a művészeti területek támogatásáról, a kiemelt kulturális intézményekkel való közös munkáról, és a pályázatokról beszélgettünk.

A jelenlegi kulturális kormányzat igen nagy erőforrásokat biztosít a kultúra különböző területeire. Számtalan olyan program indult, amely kimagasló összegekkel segíti a művészeti területeket. Mesélne erről?

Valóban jelentős a hazai kultúra támogatása, évek óta növekszik a ráfordítás. 2010-ben 172 milliárd forintot for­dítottunk a kultúra fejleszté­sére, ápolására és beruházásokra, 2020-ban pedig 578 milliárddal támogatjuk a hazai kulturális szektort. Jövőre az ilyen jellegű támogatások GDP-arányosan megha­ladják a 1,5 százalékot, ami az egész Európai Unióban egyedülálló.

A művészeti
ágazatok mindegyikét igyekszünk támogatni, kezdve a múzeumoktól egészen
a zenei neveltetésen át a hagyományőrzésig. A Kubinyi Ágoston Program a muzeális intézményeknek kidolgozott pályázatrendszer. A Hangszercsere Programban a zeneiskolák pályázhatnak hangszerállományuk frissítésére ezzel emelve oktatásuk színvonalát. A Modern Városok Programon belül egy sor színházfelújítása, fejlesztése indulhatott el. Ennek keretében7
vidéki és 2 fővárosi színház felújítása zajlik épp vagy előkészítés
alatt áll, mint például a váci Dunakanyar Színház, a kaposvári Csiky
Gergely Színház, a veszprémi Petőfi Színház, a debreceni Csokonai
Nemzeti Színház, a Győri Nemzeti Színház és a zalaegerszegi Hevesi
Sándor Színház. Egyéb hazai forrásból újul meg a Szolnoki Szigligeti
Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a fővárosban pedig a
Nemzeti Színház korszerűsítése, továbbá a Thália Színház és a Mikroszkóp
Színpad felújítása valósul majd meg.

Kiemelendő, hogy a közművelődési intézmények fejlesztését, modernizálását, illetve felújítását 300 millió forintos érdekeltségnövelő pályázattal is támogatjuk.

Ennyi program kidolgozásához és bevezetéséhez biztosan be kell vonni az intézmények vezetőit. Terveznek változtatásokat a kiemelt kulturális intézmények vezetőivel a közös munkában?

Szeretném, ha háttérintézményeink nem egyfajta „központi hatalmi szervként” tekintenének ránk, hanem együttműködve tudnánk kooperálni. Ezt azért is tartom nagyon fontosnak, mert intézményvezetőként sokszor mélyebben látnak rá a gyakorlati problémákra, nehézségekre, illetve az erősségekre. Ezeket fontos, hogy megosszák a kulturális kormányzattal, hogy aztán hatékony döntéseket hozhassunk, megfelelő támogatási rendszereket dolgozhassunk ki. Komoly segítséget nyújthatnak tehát intézményeink vezetői, rájuk támaszkodva segíthetjük a művészeti területeket illetve az egész kulturális ágazat fejlődését. Hiszem, hogy együttműködve minden hatékonyabban működtethető, mint egymással szemben, egymással versengve.

Voltak, akik eleve negatív színben próbálták feltűntetni a tao-t felváltó rendszert. Milyennek látja az előadó-művészet többlettámogatási rendszerének eredményeit?

Mindenképpen pozitívnak. A tao támogatást felváltó előadó-művészeti támogatási rendszer az eddigi 10 hónap elteltével a legtöbb előadó-művészeti szervezetnek többlettámogatást jelent. Az új modell célja, hogy a magyar előadó-művészeti szférának megteremtse az alkotáshoz szükséges független, sokszínű és minőségi környezetet. A támogatási konstrukció keretében ösztönözni kívánjuk az előadó-művészeti szervezetek misszióját a kulturális érétkeink megóvásában, minél szélesebb körű megismertetésében és átörökítésében, valamint az új értékek létrehozásában. Arról tudok beszámolni, hogy  szeptember közepéig a jogosult 368 szervezettől igénybejelentés alapján alapműködés kiegészítésére 195 szervezet nyújtotta be támogatási igényét, a 26 féle tematikus egyedi pályázati rendszerben 121 szervezet nyert támogatást. A beadás folyamatos, az év végéig további jelentős forrásokat helyezünk ki az előadó-művészet különböző szegmeseinek.

Milyen tematikájú kiírásokra lehet pályázni?

A teljesség igénye nélkül engedje meg, hogy csak néhányat említsek. A kiírások elérhetők az Emberei Erőforrás Támogatáskezelő honlapján.

A „Közös gyökereinek” – határon túli előadó-művészeti programunk olyan művészeti produkciók támogatására szolgál, amely az óhaza és a határon túli magyarság közötti kapcsolatot erősíti. A „Családbarát előadó-művészet” program, ahogyan az elnevezés is sejteti, a családot szólítja meg. Olyan produkciókat támogat, amely az egész családnak kulturális élményt adnak. A művészethez és kultúrához való hozzáférés valamennyi állampolgár joga. Ezért az „Érzékeny színház” – akadálymentesítési program kifejezetten az olyan művészeti tevékenységek támogatására szolgál, amelyek befogadhatóvá teszik a művészeti élményt a fogyatékossággal élőknek is. „Mozgásművészeti megújulás” programmal a magyar mozgásművészet megújulását támogatjuk, gondolok itt a nemzeti hagyományok beemelését a modern mozgásformákba vagy társművészetek bevonását, mint például a cirkuszművészet eszköztárának beépítését egy-egy produkcióba.

Az „Alternatív, progresszív színházak befogadása” program segíti a közös munkát a kőszínházak és alternatív színházak között. Természetesen vannak olyan pályázatok is, melyek nem a művészeti alkotásokra fókuszálnak, hanem az infrastruktúrára. Ilyen például a Színházi eszközfejlesztési program, amellyel segítjük az intézmények technikai eszközparkját világszínvonalon tartani.   A Pályakezdő művészek támogatása program a jövő művészgenerációjának egzisztenciális és szakmai támogatásában, például bértámogatásban segíti az ágazatot. A Színészlakások fejlesztése, felújítása program a művészek és családjuk életkörülményét hivatott javítani.  Tekintettel arra, hogy ennek a szociális hálózatnak a kialakulása a 20. század közepére nyúlik vissza, szükségessé vált a színészlakások felújítása. A program keretében támogatjuk a színészlakások építési engedélyhez nem kötött felújítását és korszerűsítését, valamint az ahhoz kapcsolódó eszközök beszerzését és egyéb munkálatokat.

Van olyan kulturális terület, amellyel szeretne kiemeltebben foglalkozni?

Nagyon
fontosnak tartom, hogy megtaláljuk a hangot a fiatalabb generációkkal.
Óriási felelősségünk van abban, hogy a felnövekvő generációk hogyan és
milyen alkotásokkal, értékekkel találkoznak. Hiszen örökségünket a
fiatalok viszik majd tovább és minél gazdagabb ismereteik vannak, annál
gazdagabb kincsestárat tudnak ők is továbbadni és gyarapítani. Ebben a
törekvésünkben intézményvezetőink is segítségünkre vannak, nagyon jó
példákkal szolgálnak, mert ők is kiemelt feladataik egyikének tartják a
fiatalok megszólítását és nevelését. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi
Múzeum már régóta hirdet példaértékű programokat egészen kicsiknek és
családoknak.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház idén indított útjára egy olyan vetítéssorozatot, ahol a középiskolások ingyen nézhetik meg Ruben Brandt, a gyűjtő
c. animációs filmet, ami nemcsak filmművészeti alkotásként páratlan, de
több száz világhírű kulturális utalást tartalmaz, ezzel mintegy
befogadható adattárat ad a középiskolások és pedagógusaik kezébe. Számos
jó példa van még természetesen és igyekszünk minél színesebb és át
fogóbb programot indítani céljaink megvalósítása érdekében. A másik
nagyon fontos kihívás, hogy kulturális intézményeink működését és
gazdálkodását áttekintsük, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a 21. század
kihívásaira napi működésük során jól reagáljanak, és méltán helyt
álljanak, stabilan és hosszútávon szolgálhassák a hazai kultúrát.