Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos emlékeztetett, hogy 80 évvel ezelőtt ezen a napon emberek ezrei lettek a náci eszme áldozatai csak azért, mert nekik nem tetszők voltak. Felidézte, hogy 1944. május 16-án addig példátlan ellenállás bontakozott ki az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban. Ezt a napot 2007 óta a Bátorság és a Roma Ifjúság Napjaként ünneplik.
Emlékeztetett, hogy a holokausztot megelőzően, 1899-ben már hoztak olyan intézkedéseket, amelyek a roma közösség kirekesztését és megbélyegzését jelentették. Mint mondta, a normalitás más értelmezést kapott: az emberiség elkezdett kifordulni magából, a tiszteletet pedig mások feletti uralkodásra használták fel. A kormánybiztos rámutatott: az igazak nem a jelenben kapják meg megbecsülésüket, hanem az örökösöktől.
Nekünk tanulnunk kell, okulnunk kell a történelem tragédiáiból. Nem divatosnak kell lennünk e téren, hanem a teremtett világ értékeit kell megtartanunk – hangsúlyozta. Mint mondta, az igazi normalitásban nincs különbség romák és nem romák között.
Grósz Andor, a Holokauszt Múzeum kuratóriumának elnöke és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke felidézte, hogy 1944. augusztus 2-án az auschwitzi roma táborban több mint négyezer embert gyilkoltak meg. Mint mondta, szimbólum is egyben ez a dátum, mert ezúttal nem csak rájuk emlékezünk, hanem a pharrajimos minden áldozatára, bárhol is érte őket utol végzetük.
Felidézte, hogy ami 1944 augusztusában történt, az egy hosszú, megkülönböztetéssel, kirekesztéssel járó folyamat vége volt. Hozzátette: a romákat az 1920-as években is súlyos atrocitások érték egész Európában. A cigányok becsmérlése mindennapos volt a rádióban, a sajtóban, az utcákon, amelyet diszkriminatív jogi rendelkezések követtek – mondta.
A nácik hatalomra jutása után Németországban a nürnbergi fajvédelmi törvény a romákat, mint ahogy a zsidókat is, megfosztotta német állampolgárságuktól, valamint mindkét népcsoportot megfosztotta alapvető jogaiktól – emlékeztetett Grósz Andor. Kiemelte: nemcsak a holokauszt előtt vagy alatt, hanem a holokauszt után is érték kegyetlenkedések a romákat. Mint mondta, a szocializációban továbbadott cigányellenesség, antiszemitizmus és kirekesztő gondolatok számos megnyilvánulási formája ma is mérgezi a közéletet.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az államnak és a társadalomnak közösen fel kell lépnie minden olyan eszme és cselekedet ellen, amely veszélyezteti a társadalmi békét, biztonságát és egymás kölcsönös elfogadását. A holokauszthoz hasonlóan a pharrajimos fájdalma nemcsak a túlélőkre, hanem a leszármazottakra, a következő generációkra is átsugárzik – mondta Grósz Andor. Rámutatott: nehéz, szinte lehetetlen ezt a fájdalmat enyhíteni, különösen úgy, hogy oly kevés tudományos kutatás, irodalmi mű és művészeti alkotás foglalkozik a történtekkel. Kiemelte: a Holokauszt Emlékközpont mindent megtesz a roma holokauszthoz, a romák társadalmi megítéléséhez és kultúrájuk bemutatásához kapcsolódó projektek érdekében. Elmondta, hogy idén jelenik meg egy kötetük a romákkal foglalkozó magyarországi sajtódiskurzusokról a második világháborút megelőző időszakból, jövőre pedig terveik között szerepel egy holokauszton túlmutató, romatematikájú konferencia és időszaki kiállítás.
A pharrajimos vagy parajmos a roma holokausztot jelenti; nyolcvan éve, 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra az auschwitz-birkenaui II/E., cigányokat fogva tartó táborban az SS-katonák kivégezték az utolsó háromezer foglyot is. Európai szinten nincs pontos adat a második világháborúban a nácik által üldözött cigány áldozatok számáról, a kutatók kétszázezer és kétmillió közé teszik azt. Az emléknap megtartásáról a Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusa hozott határozatot.
