romakult
Különleges ruhadarabokat állít ki a Romani Design Brüsszelben
A Romani Design roma divatstúdió tervezte ruhák bemutatásával, a Gyökereink mibennünk című kiállítással nyitotta meg őszi rendezvénysorozatát a brüsszeli Liszt Intézet.
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye roma fiatalok szemén keresztül
Az Iparművészeti Múzeum nemrég a roma kultúra világnapját ünnepelte a Google Arts & Culture felületén, melynek keretében három roma fiatal, Jancsi, Ádám és Brigi szemén keresztül mutatott be néhány, a gyerekek által kiválasztott műtárgyat és a hozzájuk kapcsolódó személyes történeteiket.
A megszokottól való eltérés elfogadására buzdítanak a cigány eredetmondák
Megélt mesék címmel jelent meg cigány eredetmondák gyűjteménye a debreceni Déri Múzeum gondozásában. A kötet bemutatója április 22-én lesz a múzeum dísztermében.
Mautner Zsófi a roma konyháról – Recepttel
Lecsó és káposzta, szegénység és bőség, légből kapott legendák ürgéről és varjúról. A neves kulináris szakértőt a cigány gasztronómia kettősségéről, az egyszerű, de ízes ételekről és a sztereotípiákról is kérdeztük.
Ahogy én állok mások vállán, úgy fognak mások az én vállamon állni
A slam poetry műfajában három perce van megváltani a világot. Horváth Kristóf Színész Bob színészként, slammerként és tanító bácsiként is ugyanazt hirdeti: hogy a méltóságunkat másokét nem bántva őrizzük meg.
Akik nem kértek a sztereotípiákból
A Sorsformálók című, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) gondozásában frissen megjelent kötetben sikeres roma férfiak küzdelmes életútjáról olvashatunk. 12 férfiról, akik messze túlszárnyalták származásuk korlátait, és élettörténetük bárki számára példakép lehet. Antal Istvánnal, a KINCS elnöki tanácsadójával, az interjúkötet szerkesztőjével beszélgettünk.
Ejhanap a békési cigány gasztronómia világában
Ásós Géza és a békési Kira vendéglő története számomra mesébe illő, noha „csak” a rengeteg munka és a legyőzhetetlen hit meséje az övék. A legjobb benne pedig az, hogy valóság: hogy a helyszínen, bár esetleg pár óra utazás árán bárki a saját szemével győződhet meg róla – és főleg belekóstolhat.
Ha emberszámba veszem a másikat, a többi csak ügyrendi kérdés
Azzal, hogy elismerjük valaki nyelvét, őt is elismerjük. E gondolat mentén szerveződik a kelet-magyarországi Tiszavasváriban a közös munka. Heltai János Imre nyelvész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója arra volt kíváncsi, hogyan teljesítenek a gyerekek, ha a magyar mellett a romanit is használhatják az iskolában. A kísérlet eredménye egy mindenki által elérhető oktatási program, sok felszabadult gyerek és szülő.
Útra kelnek a Cigány történetek
A Néprajzi Múzeum Istennel talállak, testvérem! Cigány történetek / Devlesa arakhavtu, phrala! Romane historiji címen utazó kiállítást indít. A tárlat első állomása Tiszakarád, ahol április 8. és 15. között az itt élők is megismerhetik Erdős Kamill ciganológus örökségét.
Uzsgyi, olvassunk a cigány nyelv(ek) után!
Csaj, csávó, csóró, duma, góré, kajál, lóvé, nyikhaj, purdé, séró, uzsgyi. Csak néhány közismert szó, amelyet a magyar átvett a cigány nyelvekből. Nem tévedés a többes szám, ugyanis – a városi legendákat eloszlatandó – a romák nyelve közel sem egységes: tulajdonképpen cigány nyelvekről és nyelvjárásokról beszélhetünk. Nézzünk utánuk egy kicsit!
Ismeretlen borzalmak a tízemeletesek árnyékában
A Bécsi út egyik oldalán a GOBUDA Mall, a másikon a lakótelep zsong, mindkettő átlagos hétvégi életét éli. Csak egy kis kört teszünk a Budapest Galéria sétájának két vezetőjével, de hamar kiderül, a legkiszolgáltatottabbak sorsából sarjadt ez a városrész is.
Volt taxis és vagyonőr, ma ő az egyik legismertebb hazai nevettető
Lakatos László Bátya az első cigány standuposként indult el a nevettetés útján, de mára túllépett ezen, szerinte a humor egyetemes. Telt házas előadásai és százezres követőbázisa bizonyítják, hogy széles körben van kereslet a poénjaira.
Senki ne mondja meg, hogyan adjuk a talpalávalót!
Meddig lehet elmenni, hogy ne sérüljön a hagyomány? Oláh Józseffel, a Parno Graszt jó kedélyű vezetőjével Genda Noémi beszélgetett a zenekar történetéről, a hagyományos roma kultúra helyzetéről, illetve arról, miért tartja a zenész a Jóisten áldásának, hogy nem nyerték meg 2016-ban A Dalt.
Nem tudjuk, milyen cigánynak lenni, mert cigányok vagyunk
Kunhegyesi Ferenc a Szentandrássy István Roma Művészeti Galéria művészeti vezetője. A festőművész szerint a cigány festészet skatulyája kívülről érkezik, a tanulás pedig a roma és nem roma oldalra egyaránt ráfér. Interjú.
Te nem vagy olyan
Az újranyitott Bura Galéria progresszív cigány képzőművészeti intézmény kíván lenni. Első kiállításán Oltai Kata válogatásában kortárs roma női alkotók munkái szerepelnek.
Szentkép a fekete kendőn: Romani kris, a cigány törvény
Saját, zárt közösségein belül a cigányság unikális jogi népszokásrendet alakított ki. A romani kris évszázadokon át biztosította számukra az igazságszolgáltatást, a szokás pedig az oláh cigányság körében a mai napig él.