1821. február 20-án, Budapesten született német nyelvű szülők 14 gyermeke közül az ötödikként. Apja és nagyapja is kőfaragó mesterek voltak, a testvérek közül azonban három fiú – köztük Frigyes is – az építészetet választotta. Frigyes a pesti piarista iskolaévek után beállt inasnak Hild József mellé, majd néhány év után a müncheni képzőművészeti akadémia hallgatója lett.

Balassovits-ház, Váci u. 57.

A még fennálló céhes rendszerben az építészet nem csupán a tervezést foglalta magában, hanem a kivitelezést is, amelyhez Feszlnek a német és olasz vándorévek után nem fűlt a foga. 1844-ben hazatért, 1845-ben társult Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal. Éveken át sikeres építészirodát vittek. Együttműködésük titka az volt, hogy érdeklődésük jól kiegészítette egymást: Feszl vitte az építőművészi vonalat, Gerster a műszaki részletekkel foglalkozott, Kauser asztala pedig a kivitelezés és az üzletszerzés volt.

Oszvald-ház, Nádor u. 22.

Feszl egyik első s egyben legnagyobb sikere az 1844-ben a képviselőház terveire kiírt pályázaton elért – 32 résztvevő közüli – első helyezése volt. Az uralkodó klasszicista stílushoz képest újszerű megoldásait, egyéni elképzeléseit, román, mór és keleti elemekből kialakított építészeti stílusát a bíráló bizottság nemzeti szellemű architektúrának látta.

Az építkezés elkezdéséhez az országgyűlés jóváhagyása kellett volna, az 1848/47-es gyűlésen azonban nem született döntés, és a kérdés a szabadságharc leverése után csak 1861-ben került újból napirendre.

Oszvald-ház, Nádor u. 22.

Feszl magyaros stílusa könnyen felismerhető: néhány fennmaradt épülete kitűnik egyéni díszítésével, arányos szerkesztésével.

Épületeivel a pesti Belváros területén, a Nádor, a Váci és a Sas utcában találkozhatunk.

Az Eötvös József-féle közoktatási törvény nyomán számtalan iskola épült hazánkban 1868 után, köztük a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium – ismert nevén Konzi  – is, amely ma is büszke tervezőjére, Feszl Frigyesre.

Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnázium, Nagymező u. 1.
A fővárosban még négy iskolaépület őrzi a keze nyomát.

A romantika mesterének maradt fenn „hagyományos”, nem magyaros elemekkel díszített épülete is, amelyen túlnyomórészt a virágmotívumok uralkodnak. Ilyen az Andrássy úti Mayer-ház is.

Mayer-ház, Andrássy út 99.

A Dohány utcai zsinagóga tervpályázatán is részt vett, de nem ő, hanem Ludwig Förster győzött. Försterrel azonban építés közben összeveszett a gyülekezet, és emiatt a zsinagóga szentélyének kialakítására, a kandeláberek megtervezésére és a belső festésre Feszlt kérték fel.

Fröhlich-ház, Sas u. 3.
Feszl Frigyes neve a Vigadó tervezőjeként vált igazán híressé, ez életművének kiemelkedő alkotása.

A növekvő népességű Budapest egyre inkább hiányolt egy báltermet, ahol táncmulatságokat rendezhetnek. Az épület báltermének megtervezésére 1829-ben Pollack Mihály kapott megbízást.

Vigadó

Ez volt Pest első koncertterme is, ahol számos jelentős zenész lépett fel, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc például jótékonysági koncertet adott az 1838-as nagy árvíz károsultjai javára. Gyakran ülésezett az épületben a Képviselőház is, míg az osztrák hadsereg 1849-ben szét nem lövette.

Mivel másik bálterme nem volt Pestnek 1859-ben pályázatot írtak ki új Vigadó tervezésére. Feszl ekkor Pest város építési albizottságának tagja. A Hild József által beadott tervhez módosításokat javasolt, melyeket az – aki eközben a pesti és az esztergomi bazilikák építését is felügyelte – elfogadott, sőt át is engedte a feladatot fiatalabb kollégájának.

Feszl impozáns épületén, a homlokzaton az ország címere mellett a magyar történelem jeles alakjait is megörökítette, ami nem volt szokás akkoriban.

Mozgalmas, nagy tereket tervezett, hogy az épület több funkcióit is el tudjon látni.

A belső tereket Than Mór, Lotz Károly és Wagner Sándor festményei díszítik. Than Mór Attila lakomája című freskója az első olyan alkotás, melyet Arany János balladája ihletett. Az épületdíszítő szobrok Alexy Károly munkái.

Az 1865-ben elkészült Vigadó a város egyetlen koncertterme volt. Itt került sor Ferenc József koronázási bankettjére, és Pest, Buda, Óbuda 1873-as egyesülését is e falak között határozták el.

Vigadó

Kortársai körében nem örvendett túl nagy népszerűségnek az épület; Feszl a meg nem értett, újító szándékú művészek sorába lépett. Az épület díszítőelemei, szerkezete számos elítélő kritikát kapott, de a nagyközönség szívesen vett részt az itt megrendezett bálokon, koncerteken.

A romantika nagymesterét, a magyaros építészeti stílus elindítóját 1884-ben érte a halál.

A nyitóképen a Pesti Vigadó. A fotók a szerző felvételei.

Források:  
Nem csak a Pesti Vigadó mestere
Rados Jenő: Magyar építészettörténet Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975