Parti Nagy Lajos, „a rontott köznyelv professzionális használója”

Parti Nagy Szekszárdon született 1953-ban. Mivel katonatiszt édesapját az ország különböző pontjaira helyezték, gyermekéveit Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte – utóbbi városban érettségizett. A főiskolát Pécsett végezte, ahol 1977-ben kapott magyar–történelem szakos tanári diplomát. Ezt követően a Baranya megyei könyvtár munkatársa, majd 1979-től 1986-ig a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője volt, első versei is itt jelentek meg.

Több interjúban említette, hogy Pécs és a Jelenkor, illetve annak tágan értett szellemi köre meghatározó volt számára. 1986 óta szabadfoglalkozású író, 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette, 2001-ben Berlinben a német akadémiai csereszolgálat, a DAAD ösztöndíjasa volt.

Első verseskötete, az Angyalstop 1982-ben jelent meg. Itt és az ezt követő kötetekben (Csuklógyakorlat, Szódalovaglás, Esti kréta) már tetten érhető fogékonysága a groteszk, a paródia, a nyelvi játékosság és a nyelvi humor iránt. 2003-ban megjelent, válogatott és új verseket tartalmazó kötete, a Grafitnesz kritikusai szerint „a kortárs magyar líra egyik legkarakteresebb és legnagyobb elismerés övezte teljesítménye”. 2017-ben, tizennégy év után ismét verseskötettel jelentkezett, az „őszológiai gyakorlatok” alcímet viselő Létbüfé „a költészet igazi mesterfoka”.

Prózaíróként 1990-ben tűnt fel, ekkor jelent meg a Jelenkorban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala című kisregénye, „habszódiája”, amelyhez Balassa Péter írt kommentárt. Hamarosan kiderült, hogy az írónő maszkja Parti Nagy Lajost rejti, aki a filléres romantikus regényfüzetek paródiáját alkotta meg. A test angyala megjelenése után a Magyar Napló felkérésére Parti Nagy tárcanovellákat írt: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták című gyűjteménye, illetve A hullámzó Balaton című elbeszéléskötet egy része.

A 2006-ban publikált A fagyott kutya lába című novelláskötet címadó írásából és A hullámzó Balaton novellából készítette Pálfi György a nemzetközi sikert aratott Taxidermia című filmet. Az Élet és Irodalom hasábjain megjelenő rövid publicisztikai írásaiból, a hazai politikai életre reflektáló „magyar meséiből” 2012-ben jelent meg kötete Fülkefor és vidéke címmel, majd 2014-ben ennek folytatása és lezárása a Fülkeufória (és vidéke, százegy új magyar mese). 2019-ben a Félszép című kötetben az 1995 és 2018 között különböző lapokban megjelent írásait – rövidprózákat, tárcákat, naplócédulákat, publicisztikákat – publikálta.

A kisprózai írások mellett 2000-ben regénye is napvilágot látott: a Hősöm tere című antiutópiában egy dehumanizált világban a szélsőjobboldali galambok veszik át az uralmat Budapesten. A mű Terézia Mora fordításában németül is megjelent Meines Helden Platz címmel. 2021-ben jelent meg Kner Piroska 1915-ben írott szakácskönyve, amelyhez Árnyékporocska. Emlékmondatok Kner Piroska életéből címmel Parti Nagy írt kísérőkönyvet. Ebben a családi levelezés és más dokumentumok alapján idézi meg Kner Piroska életének fontosabb mozzanatait, egyúttal bepillantást nyújt a nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia sorsába is.

A kilencvenes évek elejétől Parti Nagy színpadi szerzőként is bemutatkozott groteszk látásmódú, parodisztikus darabjaival: Ibusár, Mauzóleum, A hét asszonya, A Bandy-lányok, Bivaly-szuflé. Drámafordító, vagy inkább drámaátíró munkássága saját színműveinek megjelenésével egy időben indult az Elnöknők magyarításával, és olyan darabokkal folytatódott, mint például a Tartuffe, a Sógornők, a Hat hét, hat tánc, A kellékes, valamint a Sírpiknik.

A művész, akit a kritika a magyar irodalom egyik legjelentősebb nyelvművészének, „a rontott köznyelv professzionális használójának” tart, számos rangos díj birtokosa: 1992-ben megkapta a József Attila-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben a Magyar Irodalmi Díjat, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar költészet, a próza és dráma nyelvi világának megújításáért, 2012-ben Déri János-, 2019-ben Hazám-díjat kapott. 2021-ben a Bertók László Költészeti Díj első díjazottja lett.

Parti Nagy Lajossal október 14-én, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron találkozhatnak az érdeklődök, ahol Szegő János beszélget a szerzővel az életműről, különös tekintettel a legújabb, Hadd legyek hűs című kötetre.

Parni Nagy Lajos 1998 óta a Digitális Irodalmi Akadémia tagja, művei itt érhetők el.

A nyitóképen Parti Nagy Lajos költő felolvas a tizenkét órás Íliász-felolvasáson a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán 2019. március 22-én. Fotó: Mónus Márton / MTI