Az olasz főváros magyar kulturális intézete zenés képzőművészeti esttel kíséri a szakma számára is rendkívüli eseményt. A kiállítás, amelyet többek között Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatója és Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök nyit meg, február végéig tart nyitva.

A kép, amely Gábriel arkangyal megjelenését ábrázolja Szűz Máriánál, rejtélyes sorsa miatt is érdekességnek számít.

A festett fatáblát az 1570–71-es évre datálják, az ismert festő, építész és történész, Giorgo Vasari, valamint római műhelyének munkatársai készítették. 

Az Angyali üdvözlet része volt annak a négy, kerek alakú tondónak, melyeket a vatikáni paloták egykori Pius-tornyában található Szent Mihály-kápolnába szántak. A témájukban egymáshoz kapcsolódó képek pápai megrendelésre születtek. A művészettörténészek feltételezései szerint 1789 és 1808 között először Napóleon csapatainak rekvirálásai, majd az apostoli paloták lakosztályainak 1815-ben megkezdett átépítése során szóródtak szét.

A Vasari-kép ismeretlen módon jutott Magyarországra, ahol a budapesti műtárgypiacon 1896-ban bukkant fel. 1925-ben a szegedi származású Enyedi–Zsótér házaspár hagyatéki műgyűjteményéből jutott a szegedi Somogyi-könyvtár és Városi Múzeumba. A tondó korábban vitatott festőjének meghatározására a Szépművészeti Múzeum és a Móra Ferenc Múzeum a Harvard Egyetem Itáliai Reneszánszkutató Központjának szakmai véleményét kérte, amely 2009-ben dokumentumokkal igazolta a műalkotás eredetét.

A kép 2011. május 21-én a szegedi dómban megtartott ünnepi szentmisén a Szegedi angyali üdvözlet elnevezést kapta.

A reneszánsz alkotás bemutatóját Rómában kortárs képzőművészeti tárlat kíséri Odafent és idelent címmel: Baksai József, Kárpáti Tamás és Lovas Ilona műveit a szakrális téma évszázados átalakulása és feldolgozása ihlette.

A tárlat kurátora Sulyok Miklós, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

Nyitókép: Giorgio Vasari: Angyali üdvözet (1571, Móra Ferenc Múzeum, Szeged)