A Budapesti Filharmóniai Társaság, valamint az Erkel Ferenc Társaság közös sorozatában második ízben készül hiánypótló alkotás, amiben az irodalom és a zene egysége a magyar kultúra egy-egy alapkövén keresztül tárul elénk. Egressy Bénit elsősorban a Szózat zeneszerzőjeként ismerjük, pedig többek között neki köszönhetjük a Klapka-indulót, illetve Erkel Ferenc három operájának szövegkönyvét is. Ki volt ez a tragikus sorsú „ezermester”, és hogyan vált rövid idő alatt Vörösmarty Mihály Szózat című verse korának legfontosabb költeményévé?
A Budapesti Filharmóniai Társaság az Erkel Ferenc Társasággal közösen a magyar kultúra napjára készítette el A Himnusz regényes története című dokumentumfilmet, melyet közel 100 000 fiatal nézett meg a Himnusz keletkezésének évfordulóján, és több mint 20 000 néző követte a társaság YouTube-csatornáján. A film sikerének okán készült el másik nemzeti dalunk, a Szózat dokumentumfilmje a költészet napjára. A sorozatban Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője és Juhász Anna irodalmár beszélget vers és zene összefüggéséről, a két „zeneszerzőpályázat” kiírásának körülményeiről.
A Szózat korának egyik legismertebb verse volt. 1943-ban írt ki pályázatot Bartay András, a Nemzeti Színház akkori igazgatója Vörösmarty költeményének megzenésítésére. A filmből megtudhatjuk, hányan pályáztak és miért maradt csupán három pályamű – melyek közül a közönségszavazás alapján került ki győztesen a fiatal, mindössze huszonnégy éves Egressy Béni munkája –, továbbá hogyan kapcsolódik Erkel Ferenc a Szózat történetéhez. A filmben felcsendülnek Erkel Ferenc Szózat-verziójának hangjai is, hiszen később ő is készített egy verziót a versenyen kívül.
A közel harmincperces filmművészeti alkotások számos érdekességgel, anekdotával hozzák közelebb a Himnusz és a Szózat történetét,
melyek kultúránk alapköveinek tekinthetők. A filmet az Ambient Pictures csapata, azaz Tuza Norbert rendező-szerkesztő és Szín Róbert operatőr-vágó készítette. A film szakreferense Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc szépunokája és az Erkel Ferenc Társaság elnöke.
– A filmek előkészítése során szembesültünk azzal, hogy a két verset és zeneművet mindenki jól ismeri, de a keletkezésük izgalmas története közérthető módon nehezen felkutatható. A Filharmóniai Társaságot Erkel Ferenc alapította 1853-ban, egyfajta erkölcsi kötelességünknek éreztük, hogy minél izgalmasabban mutassuk meg Erkel és Egressy munkáját, melyek nélkül hazánk kultúrája szinte elképzelhetetlen lenne. Bízunk benne, hogy a járványhelyzet okozta kényszerű bezártságban minél többen nézik meg filmjeinket, és erőt tudnak meríteni belőlük ezekben a nehéz időkben – nyilatkozta Tóth László, a társaság elnöke.
Nyitókép: Becze Szilvia és Juhász Anna. Képek forrása: Ambient Pictures
