Egressy Béni
Kossuth Lajos azt üzente
<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="22_MEME_MOBIL" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/6852e69fd822870c821f7759" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>
Július 17-én történt
„Létem ha végleg lemerűlt / ki imád tücsök-hegedűt? / Lángot ki lehel deres ágra? / Ki feszül föl a szivárványra?” 1925-ben ezen a napon született e legendás sorok szerzője, Nagy László, aki nemcsak költő és műfordító volt, de grafikus is.
Egressy Bénire emlékeztek a 175 éves Fiumei úti sírkertben
A 210 éve született Egressy Béni zeneszerzőre, íróra, színészre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szervezésében hétfőn az évfordulóra felújított síremlékénél a Fiumei úti sírkertben. A megemlékezéssel egy időben megnyílt a Fiumei úti sírkert 175 éves történetét bemutató kültéri tárlat is.
Gyalogosan ment Milánóba Egressy Béni, a Szózat zeneszerzője
Kétszáztíz éve, 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán, a Hunyadi László és a Bátori Mária című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. Egressy komponált zenét először Petőfi Sándor verseihez.
Ma indul az EgressyFeszt
Az EgressyFeszt az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium fesztiválja, amelyet idén első alkalommal rendeznek meg. A fesztivál azzal a céllal jött létre, hogy tanárain és legtehetségesebb növendékein keresztül egy színes programsorozattal gazdagítsa környezete, Budapest XXI. kerülete, Csepel életét, továbbá bemutassa a nemzetközileg elismert magyar művészeti képzést és tisztelegjen névadója, Egressy Béni zeneszerző előtt.
A Szózat regényes története – dokumentumfilmmel ünnepel a Budapesti Filharmóniai Társaság
A magyar költészet napján debütál a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmje A Szózat regényes története címmel. A film edukatív jelleggel animációk, videóbejátszások segítségével tárja elénk a Szózat történetét számos érdekességgel, néhol szórakoztató epizódokkal tarkítva.
Hunyadi László diadalútja
A legenda szerint Egressy, a szövegkönyv szerzője, a megzenésítés lehetőségét Bartay Andrásnak, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának akarta felajánlani. Az utcán azonban, az iratköteggel hóna alatt összetalálkozott Erkellel, aki beleolvasott a librettóba, és egyszerűen zsebre rakta. Néhány hónap múlva már az opera vezérmotívumaival is elkészült. Így született meg az első magyar nemzeti opera, Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója, amelyet 175 évvel ezelőtt, 1844. január 27-én mutattak be a pesti Nemzeti Színházban.
Te mindent tudsz a Szózatról?
„Hazádnak rendületlenűl/Légy híve, oh magyar;/Bölcsőd az s majdan sírod is,/Mely ápol s eltakar.” Ezt a néhány sort nemcsak mind ismerjük, de mindannyiunkból hasonló érzéseket is vált ki. Büszkeséget, megrendülést, szeretetet. Kérdés azonban: vajon mennyit tudunk a Szózat történetéről? Hallottuk, hogy már a szabadságharcban is énekelték a honvédek csata közben? Ha nem, nézzük meg a virtuális tárlatot!
Hazám, hazám, te mindenem!
Csak úgy ontotta a jövőbeli tehetséges zeneszerzőket az 1810-es esztendő. Ekkor született Robert Schumann német zeneszerző, Frédéric Chopin lengyel zongoravirtuóz és a magyar nemzeti romantikus opera megteremtője: Erkel Ferenc. Számos operát köszönhetünk a mesternek, köztük a Bánk bánt, így lett 2013 óta születésének évfordulója: november 7-e a magyar opera napja.