A fáknak szüksége van a folyamatos fiatalításra. A természet ugyanakkor elvégzi ezt a „metszést” a kártevők, a gyümölcsösbe belátogató vadak által. Gyulai Iván ökológus szerint, ha mi magunk metszünk, akkor nem elkerülhető, hogy később mesterségesen kelljen védeni a fákat.
„Amikor a természet metsz, az egy egész éves folyamat, amikor én metszek, az csak egy adott időszak, amiből problémák keletkeznek. Leszedem a fotoszintetikus felület nagy részét, ezzel megbontom a lomb és a gyökér közti egyensúlyt, így a gyökér vissza fog halni. A metszőszerszámokkal pedig vágásról vágásra visszük tovább a kórokozókat” – magyarázza az ökológus.
A növényeknek megvan a képességük a kártevőkkel szembeni önvédelemre. Az egyik a mikrobiom, a növénnyel élő sokféleség, a másik a másodlagos anyagcseretermékek termelése. Videónkból az is kiderül, hogy miként zavarhatjuk meg a fametszéssel ezeket az önvédelmi mechanizmusokat.
„Amikor egy fát ültetek, akkor fontos, hogy pontosan ismerjem az ökológiai igényeit, és olyan helyre tegyem, ahol ezeket az igényeket ki tudom elégíteni. A másik szabály a fa szerkezetének megfelelő kialakítása. A fának szimmetrikusnak kell lennie: ha nem ilyen, akkor a szél által keltett rezgések később repedéseket okoznak, és ennek az lesz a vége, hogy a repedéseken keresztül a fa megbetegszik” – teszi hozzá Gyulai Iván, aki szerint a szigorú nevelés és gyengéd gondoskodás a természetes gyümölcsészet kulcsa.
