Régen gyógyszer volt a pálinka, de ötvenegy fok alatt vigyázni kellett vele

Mi kell a jó pálinkához? Jó gyümölcs. De vajon mitől jó a gyümölcs és egyáltalán milyen fajtákból érdemes elkészítenünk a nedűt? Egy biztos: az alapanyagnak tisztának kell lennie.

„A bornál mindig az első pohárral koccintunk. A magyar ember a pálinkával minden pohárnál koccint” – magyarázza Kovács Gyula gyümölcsész a két ital fogyasztásában megmutatkozó, ám pusztán a koccintáson jóval túlmutató különbséget. Hogy minden pohár pálinkát ezzel az apró gesztussal a mai napig  szimbolikusan megünneplünk, nem véletlen: őseink tisztító hatásúnak tartották, gyógyszerként itták. És mint minden gyógyszerrel kapcsolatban, úgy a pálinka fogyasztásában is a mértékletesség volt a kulcsszó.

A Petőfi Akadémia epizódjából az is kiderül, miért nem készít a magyar ember gabonából alkoholos italt és hogy miért nincs szükség edényekre és élesztőgombára a pálinka elkészítéséhez. A Petőfi Akadémia további epizódjai ide kattintva érhetők el.

Ez is érdekelheti

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

Ötszáz éve szenvedtünk történelmi vereséget a törököktől Mohácsnál

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett a magyar történelemben. A két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült Magyarország hamarosan két, majd három részre szakadt. Mohács a nemzeti tudatba „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” vonult be.

A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte

Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.

Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd

Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.