Régen gyógyszer volt a pálinka, de ötvenegy fok alatt vigyázni kellett vele

Mi kell a jó pálinkához? Jó gyümölcs. De vajon mitől jó a gyümölcs és egyáltalán milyen fajtákból érdemes elkészítenünk a nedűt? Egy biztos: az alapanyagnak tisztának kell lennie.

„A bornál mindig az első pohárral koccintunk. A magyar ember a pálinkával minden pohárnál koccint” – magyarázza Kovács Gyula gyümölcsész a két ital fogyasztásában megmutatkozó, ám pusztán a koccintáson jóval túlmutató különbséget. Hogy minden pohár pálinkát ezzel az apró gesztussal a mai napig  szimbolikusan megünneplünk, nem véletlen: őseink tisztító hatásúnak tartották, gyógyszerként itták. És mint minden gyógyszerrel kapcsolatban, úgy a pálinka fogyasztásában is a mértékletesség volt a kulcsszó.

A Petőfi Akadémia epizódjából az is kiderül, miért nem készít a magyar ember gabonából alkoholos italt és hogy miért nincs szükség edényekre és élesztőgombára a pálinka elkészítéséhez. A Petőfi Akadémia további epizódjai ide kattintva érhetők el.

Ez is érdekelheti

Zongorista csodagyerekként kezdte pályafutását, de világhírű filozófusként emlékezünk rá

Elhunyt László Ervin professzor, tudományfilozófus, a Római Klub tagja, a Budapest Klub alapító elnöke, az Üzleti Etikai Díj társalapítója – közölte a tudós családja a László Intézet honlapján. A világszerte elismert filozófus és jövőkutató 94 éves volt. A bejelentés szerint a professzor június 29-én hunyt el.

Egerszegi Anna: Már nem ciki elmenni beszédtanárhoz

A beszédtechnika ahhoz ad eszközöket, hogy minden helyzetben tudjuk kontrollálni a hangunkat és a beszédünket – mondja Egerszegi Anna voice coach, azaz beszédtechnikát fejlesztő tanár. Vele beszélgettünk a jól artikulált beszéd fontosságáról.

Folyami uszodák és hidroplánok Budapesten – A Duna egykor a nagyvárosi élet része volt

„A Duna a Fekete-erdőben ered, a Fekete-tengerbe torkollik, hossza 2850 kilométer. Útja során négy európai fővároson folyik keresztül, ezek: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád” – nagyjából ez az a tankönyvi példamondat, ami mindenkinek a fejében megvan a Dunáról.

Kosztolányi-novella is születhetett volna Hollós László gombászó kalandjaiból

Az Ezüst-tó kincse című Karl May-regény szórakozott rovargyűjtő tudósa, Droll néni rátermettebb, mint azt elsőre kinéznénk belőle. Az 1859. június 18-án született Hollós László gombakutató is afféle bogaras tudós, aki szintén feltalálta magát, de a magyar prérin, a Kecskemét környéki tájakon.