D_SOS20260922022.jpg

Pénteken kezdődik a Kutatók Éjszakája

Több mint 2100 programot kínál az idei Kutatók Éjszakája szeptember 25-én és 26-án országszerte.

A Kutatók Éjszakája több mint hatvan településen, mintegy kétszáz intézményben, egyetemen, kutatóintézetben várja a látogatókat – mondta el Kardon Béla, a Regionális Információs és Fejlesztési Tudásközpont tudományos igazgatója, a Kutatók Éjszakája magyarországi központi szervezője kedden a rendezvényt beharangozó budapesti sajtótájékoztatón.

A keddi eseménynek otthont adó Ericsson Magyarország például csaknem hatvan programot kínál. Lesz kiberbiztonsági szabadulószoba, a kutatók bemutatják hobbijaikat és a 6G hálózatok jövőjével is megismerkedhetnek a látogatók – közölte Kovács Benedek, az Ericsson Magyarország K+F Központjának tudományos és innovációs igazgatója.

Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára kiemelte: a társadalmat fel kell készíteni arra, hogy innovátor, kutató legyen, és ehhez elsőként az oktatásba kell fektetni.

Az innováció és kutatásfejlesztés finanszírozásáról elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 1,3 százalék GDP-arányos költést 2 százalékra emeljék, ennek hátterét az állam biztosítja, emellett pedig duplájára emelik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot.

Kardon Béla a programok közül felhívta a figyelmet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a klímaváltozás tagadásának hátterét vizsgáló előadásra, valamint a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karán, Nyíregyházán a Hagyomány, divat, identitás – Roma női kultúra a XXI. században című zenés divatbemutatóra és beszélgetésre.

A programkínálatban szerepel egyebek mellett a békéscsabai Gál Ferenc Egyetem Gazdasági Karán a geotermikus energia hasznosítását bemutató program, a budapesti HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban a Mozgáskövetés és EEG a láthatatlan labirintusban című előadás, valamint hidrogéntechnológiával és kristályokkal foglalkozó bemutatók.

Címlapfotó: Kovács Benedek, az Ericsson Magyarország K+F Központjának tudományos és innovációs igazgatója (b), Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára (k) és Kardon Béla, a RCISD Regionális Tudásközpont tudományos igazgatója robotkutyás bemutatón a Kutatók Éjszakájának (szeptember 25–26.) sajtótájékoztatóján Budapesten, az Ericsson Magyarország épületében 2026. szeptember 22-én. Fotó: MTI/Soós Lajos

A részletes programokért katt ide!

Ez is érdekelheti

Az AI-korszaktól a Z generációig – Izgalmas témák, érdekes vendégek a 12. Brain Bar jövőfesztiválon

Világraszóló magyar sikertörténetek, tanulás és karrier az AI-korszakban, a mentális egészség megőrzésének lehetőségei – egyebek mellett ezekről a témákról is szó lesz az idén tizenkettedik alkalommal jelentkező Brain Bar fesztiválon, szeptember 17–18-án a Magyar Zene Házában.

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

Ötszáz éve szenvedtünk történelmi vereséget a törököktől Mohácsnál

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett a magyar történelemben. A két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült Magyarország hamarosan két, majd három részre szakadt. Mohács a nemzeti tudatba „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” vonult be.

A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte

Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.