1970 szeptemberében a Savaria Múzeum tereiben nyílt meg az első Fal- és Tértextil-biennálé. Ezen a kiállításon még a fali textilek uralkodtak, de a következőn a művészek már bátran kihasználták a tér adottságait. Az 1974-es harmadik seregszemlén a térelválasztók kerültek túlsúlyba, a kiállítók ráéreztek az alkotás szabadságára, és egyre inkább a kreativitásuk került előtérbe. Hogyan kerültek a textilművészek alkotásai Vas megye székhelyére, amely a nyugati határ közelsége miatt egyáltalán nem számított a korszak által preferált vidéknek?
A „hivatalosan” ipari textiltervezéssel foglalkozó művészek igyekeztek a szocialista rendszer által meghúzott alkotói határokat átlépni. Az akkori modern generáció tagjai, köztük Attalai Gábor, Szenes Zsuzsa és Szilvitzky Margit 1968-ban az Ernst Múzeumban rendezték első kiállításukat, utána pedig keresni kezdték következő tárlatuk befogadó közegét. A szocialista rendszer a művészeti decentralizáció elvét tartotta szem előtt, ezért a Savaria Múzeum akkori igazgatójának, az egyébként klasszikus érdeklődésű Szentléleky Tihamérnak a textilművészetek iránti fogékonyságát elfogadta a politikai vezetés. Így Szombathely befogadhatta az előbb említett Ernst múzeumbeli tárlatot, majd 1970-től minden textiles törekvésnek helyt adott: a textilbiennálé a magyar textilművészet egyetlen rendszeres, országos fórumává vált. Az alkotók számára az egyetlen lehetőséget kínálta arra, hogy kiállítsanak, és megismerjék az alkotótársak munkáit, a legújabb trendeket.
A textilalkotások között különleges szerepet töltöttek be a minitextilek. Attalai Gábornak tulajdonítják az ötletet, hogy a kísérletezésre alkalmas apró méretű alkotásokat műalkotásként kezeljék és kiállítsák. A biennálén 1975-ben jelentek meg először, és a szervezők a minitextil-kiállítás nemzetközivé tételét is célul tűzték ki. Az alkotások csak postai úton juthattak be az országba, ez meghatározta a méretüket. Bár a kétdimenziósból pillanatok alatt háromdimenzióssá váló műalkotásokat a szocialista rendszer által egyáltalán nem kedvelt neoavantgárd és egyéb modern stílus jellemezte, a rendszer engedélyezte a nagyközönség számára való bemutatásukat. Éppen a méretük miatt nem tartotta veszélyesnek a miniatűr textileket, pedig a rendszer által következetesen tiltott, legmodernebb művészeti irányzatok termékei voltak. Gyakran már csak nyomokban, anyagban vagy technikában utaltak a textil sajátosságaira, a kötetlen kísérletezés példáinak is nevezhetők.
Az ötödik biennálét előkészítő bizottság 1978-ban leszűkítette a beadható művek körét, oly módon, hogy meghatározott egy hívószót – ez volt a Folyamatok –, amelyhez valamilyen módon kötődniük kellett a beadott pályaműveknek. Ez a kezdeményezés mindenkinek annyira tetszett, hogy attól fogva minden kiállítás tematikus lett. A 10. jubileumi textilbiennálét 1988-ban rendezték a Savaria Múzeumban. 1990-től a Szombathelyi Képtár lett a kiállítás befogadó helyszíne, amely vásárlásai és adományok révén mára rendkívül jelentős és sokszínű textilművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Ennek jó néhány darabja is szerepel a képtár állandó kiállításán.
2003-tól változtattak a kiíráson, és már csak háromévente rendezik meg a tárlatot, amelyre fal- és tértextil, textildesign, miniatűr textil, zászló és szalag kategóriában várják az alkotásokat, megadott címszóhoz kötődve. Az idei hívószó a TűRésHatár volt, amely végtelen asszociációs lehetőségeket rejtett magában. Ezt a rekordszámú pályázat is bizonyítja: ezúttal 29 országból 214 művész 263 alkotása látható a Szombathelyi Képtárban.
A Zsolnay Vilmos tetőcserepei által ihletett női táskák, Debrecen kézzel hímzett régi térképe, amelyen jól kivehetők a városhatárok, a Covid-járvány által okozott bezártság következményei, a szárnyaló madarak gyors elillanása: ezek mind életünk határaival szembesítenek… Szerencsére az alkotói kreativitás kifogyhatatlan, és ennek az érdeklődők csak a nyertesei lehetnek.
A VIII. Nemzetközi Textilművészeti Triennálé Tűréshatár/TűRésHatár című tárlata augusztus 31-éig látogatható a Szombathelyi Képtárban.
A cikk forrásai itt, itt, itt és itt találhatók.
