Habár a régészet szóról elsőre épületek és emlékművek jutnak eszünkbe, nyugodtan gondolhatnánk élelmiszerekre is.
Régészek 8600 éves kenyérdarabra bukkantak a Çatalhöyük nevű neolitikus településen Közép-Törökországban, mely már csak azért is jelentős, mert az egyik első protováros – derül ki az Arkeonews írásából. A vályogtégla házakkal, festményekkel és szimbolikus díszítésekkel teli, nyolcezres lakosságú terület korának legnagyobb települései közé tartozott.
A Mekan 66 nevű területen a kutatók felfedeztek egy lepusztult kemencét, körülötte pedig búzát, árpát, borsószemeket és egy olyan leletet találtak, mely feltételezhetően szintén élelmiszer. A Necmettin Erbakan Egyetemen végzett elemzések során kiderült, hogy a szivacsos állagú maradvány egy darab erjesztett kenyér időszámításunk előtt 6600 körülről.
Az Anadolu Egyetem munkatársa, Ali Umut Türkcan tisztában van vele, hogy a régészetről elsőre épületek és szobrok jutnak eszünkbe. Ezzel szemben a modern tudomány az ételek archeológiájával is foglalkozik. Türckan elmondta, hogy az élelmiszer-régészet kiindulópontját Anatólia jelenti, Çatalhöyük pedig rendkívül fontos állomás e kutatási ágazatban.
A kemence sarkában talált kicsi, szivacsos maradvány megőrződését a kenyeret borító vékony agyagréteg tette lehetővé. „A kovászos kenyér legkorábbi ismert bizonyítéka Egyiptomból származik, a çatalhöyüki maradvány viszont a világ legrégebbi kenyere” – jelentette ki Türckan.
