A Modern Art Orchestra (MAO) a 2021/22-es évadban kiemelt hangsúlyt fektet a 2020-ban online elindított zeneszerzői kezdeményezés művészeire és kapcsolódásaira. A tízrészes koncertsorozat a kilenc hangból álló vírustörzs kompozícióit mutatja be, minden alkalommal meghívott zeneszerzőket is bevonva a repertoárba.
2022. január 16-án a Budapest Music Centerben (BMC) a MAO Art of Virus #1 feat. ifj. Kurtág György, Vajda Gergely címmel Eötvös Péter kompozíciójával elindult #1-es ágból szólalnak meg válogatott darabok a nagyzenekar előadásában. A koncertet ezúttal az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál programjaként rendezik meg.
Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra művészeti vezetője kilenc zenei hangot indított útjára 2020 májusában, és tíz zeneszerzőt kért fel szerte a világon, hogy a kontextus nélküli hangok ihletésére komponáljanak rövid zeneműveket. A nemzetközi alkotói együttműködésen alapuló projekt művészeti célkitűzése, hogy a vírus terjedését és viselkedését szimbolizálja folyamatosan bővülő (mutálódó) kompozíciók formájában. Az első tíz szerzemény adja az Art of Virus (AOV) tíz ágának alapját. Az volt a kihívás következő lépése, hogy az ágak elindítói két-két zenésztársukat hívták meg, akik folytatják a sort. A kialakult ágak pont úgy viselkedtek, mint a vírus: gyorsan vagy lassabban terjedtek, elhaltak, újraéledtek, és egyértelműen behálózták a világot. Pár hónap alatt 486 zeneszerző csatlakozott a projekthez a világ 42 országából.
A projektre jellemző, hogy a zeneszerzők műfaji és földrajzi határok nélkül, a zenei látásmódjukra, baráti, szakmai kapcsolataikra hagyatkozva hívtak meg komponistákat a világ minden tájáról. Az Eötvös-ágon a kortárs zene, majd az elektronikus kompozíciók kerültek előtérbe. A világhírű zeneszerző első kihívottjai közé tartozott Vajda Gergely, aki vendégként lép fel a MAO koncertjén, és vezényli a különleges, sok szerző együttműködéséből született műveket. A nemzetközi hírű karmesterrel, zeneszerzővel a zene és az online világ kapcsolatáról, illetve az Art of Virus kezdeményezésről beszélgettünk.
Vajda Gergely: A karanténidőszak kevés pozitívuma közé tartozik, hogy a zeneipar is elkezdte felfedezni magának az online projektek létjogosultságát. Szerintem sokat tisztult a kép, és lassan az is kialakul, hogy mit van értelme megtartani az élő koncertekkel párhuzamosan. Az AOV-hez hasonló projektekben az a legjobb, hogy eltűnnek a földrajzi korlátok, és olyan társulások jöhetnek létre, amelyek „normális” körülmények között nem. Én sok szerzőt és zenéjüket pont az AOV-nak köszönhetően ismertem meg.
Nem meglepő, hogy az 1-es ág elindítója, Eötvös Péter önnek adta át elsőként a stafétát, hiszen sokat dolgoznak együtt. Ön hogyan választotta ki, hogy kiknek adja tovább a kihívást?
V. G.: Mindenképpen a legszélesebbre akartam tárni a kaput, és úgy látom, sikerült is. Mindkét általam választott komponista – Varga Judit és ifj. Kurtág György – magyar, de nem itthon élnek, ami persze az én életformámra és kapcsolati hálómra rímel, ezért aztán kiemelten érdekel.
Zeneszerzőként itt egy folyamat részeként kellett megalkotni egy saját darabot. Kívánt ez valami mást, mint a megszokott szerzői feladatok? Mit lehet hozzátenni egy ekkora kánonhoz?
V. G.: Szerencsére amikor én csatlakoztam a mátrixhoz, még csak egyfelé kellett figyelnem, Eötvös Péter alapötletére reagálnom – bár ez sem volt kötelező, de én szeretem, ha gazdag összefüggéseket lehet teremteni két műalkotás között. Így azután párba is állt Eötvös és az én AOV-anyagom, ami persze most, hogy élőben is játsszuk, jól jön. Ami a „hozzátevést” illeti, egy kánon szerencsére mindig magát alakítja, így aztán bölcsebb is az egyes szereplőknél.
Ránézett később a közös szerzeményre, hogy ki hogyan és mit tett hozzá a műhöz?
V. G.: Persze, sőt Fekete Kovács Kornél kérésére csináltam is egy verziót sok darab lehetséges koncertszerű összekapcsolására, így aztán egyes darabokat több folyamat részeként is megvizsgáltam. Ez a folyamat – bár szokatlan és meglehetősen energiaigényes – nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan koncertműsort szoktam szerkeszteni. Szerencsére, szerencsénkre én kifejezetten szeretem ezt a fajta „puzzle” játékot.
Egy ilyen kihívás közelebb hozhatja a fialatokat a kortárs klasszikus zenéhez? Mennyire érdekli ma a tiniket, a huszonéveseket ez a műfaj? Van utánpótlás, akár a közönségre, akár a zenészekre gondolunk?
V. G.: A tiniket és a huszonéveseket minden – vagy ahogy a vicc mondja, „minden is” – érdekli, ők is csak olyanok, mint a nagyközönség átlaga. Ha meg nem érdekli őket, akkor jöjjenek vissza tíz év múlva, amikorra majd természetes módon átalakulnak szórakozási és kultúrafogyasztási szokásaik. Mi itt leszünk. A klasszikus hangszeres kamara- és zenekari zene több száz éves, és a Big Band is már a századikat tapossa. Ez annyit tesz, hogy generációról generációra összeáll egy komoly réteg, akiket kifejezetten ez érdekel, és akik érdeklődésükkel életben tartják a muzsikát, meg persze azokat is, akik nekik muzsikálnak.
Az AOV projekt 1-es ágának szerzeményei is megszólalnak majd a BMC-ben rendezett koncerten. Hogyan állították össze a koncert programját Fekete-Kovács Kornéllal?
V. G.: Mindketten egymástól függetlenül hallgattuk, olvastuk a darabokat, és elkészítettük a magunk verzióját arra, hogy mely darabok milyen sorrendben élnek meg élőben. Ebből a két verzióból áll majd össze a próbafolyamat során a végleges változat. Mindkettőnknek az a legfontosabb szempont, hogy zenei íve legyen ennek a fura, sokszor egy percet sem elérő miniatűrökből fűzött láncolatnak.
Sok zenekart dirigál folyamatosan. Korábban egy interjúban azt mondta, hogy minden zenekarnak megvan a saját a karaktere. A Modern Art Orchestrával nem először dolgozik együtt. Milyen az ő karakterük?
V.G.: A MAO az a MAO. Hozzájuk hasonló formációval még nem találkoztam. Fogamra való a lazaságnak és a koncentrációnak az a keveréke, ami a csapatot jellemzi, és örülök, hogy már eddig is a legváltozatosabb műsorokban lehettem a partnerük.
Gáspár Anna
Az előadásra jegyek itt.
Nyitókép: Modern Art Orchesta. Fotó: Birtalan Zsolt
