A Rigoletto, a Hoffmann meséi, a Francesca da Rimini, a Faust és más operák után most a Szöktetés a szerájból című zeneművet rendezi Juronics Tamás. A neves koreográfus a Coopera elnevezésű produkció keretén belül elsőként Debrecenben mutatja be Mozart egyik legtöbbet játszott művét, amely az egykori török szerájok világába kalauzolja nézőt. A darab a humor mellett a drámaiságra is nagy hangsúlyt fektet.
Kikkel dolgozik együtt és milyen koprodukcióról van szó?
Az ország legalkalmasabb énekeseit kértük fel erre a munkára dr. Vadász Dániel barátommal, a Coopera vezetőjével. Még nyáron Budapesten, az Operettszínház házi színpadán bepróbáltuk a darabot. Manapság kevés szerződtetett operaénekes van a vidéki színházakban, természetes, hogy vendégekkel oldják meg a feladatokat. Ehhez az előadáshoz is mindenfelől érkeztek művészek. A Szöktetés a szerájból szólistáit öt operaénekes és egy színész teszi ki, melyet két szereposztásban állítunk ki. A kórust és a zenekart mindig a helyi színházak adják, a díszletet, jelmezt pedig utaztatjuk. Debrecenben, Győrben már biztosan játsszuk, de reméljük, bővül a kör. Kolonits Klára lesz az egyik főszereplő, aki már életem első opera rendezésében, a Kékszakállúban is énekelt. A másik szereposztásban Rendes Ágnes lesz Konstanza. Több régi barát is van az énekesek között, így például Cseh Antal, akivel a Háry Jánosban, Balczó Péter, akivel a Traviatában, Szerekován János, akivel a Francesca da Riminiben, valamint Nánási Helga, akivel a Hoffmann meséiben dolgoztunk együtt.
László Boldizsár is benne van, akinek még anno az első operáját rendeztem. Ozmin szerepében még Kovács István, Pedrillóként Laki Péter, Blondeként pedig Zábrádi Annamária lesz. Fantasztikus szereposztás. Mozart zenéje pedig lenyűgöző. Így főként csodálatos élmény, hogy már minden hangját ismerem a darabnak. Elemeire szedtük a művet, nemcsak értelmeztük, hanem rengeteg plusz gondolatot beletéve a zene minden rezdülését megrendeztük.
Az Öntől megszokott, jelentős színpadi látvány lesz?
Alapvetően a grandiózussága nincs meg a darabnak, hiszen, mint említettem, kevés szereplős, sok zárt jelenettel. Nem olyan, mint például egy Aida. Itt összesen két alkalommal jelenik meg a janicsár kórus. Ettől függetlenül jelentős, nagy kiállítású darab született, gyönyörű jelmezekkel, izgalmas díszlettel. Cziegler Balázs tervező egy forgóra tett épületet tervezett, melynek négy oldalát tudjuk használni, ez Szelim basa titkos kéjlakja. A mai korban játszódó történethez letisztult, de látványos jelmezeket tervezett a Jeremias Design Studio.
Milyen lesz a világa?
Mindig az érdekel, igaz-e a produkció, mond-e valamit a ma nézőjének, valami olyan igazságot, amelyre mindenki ráismerhet a saját világából. Ebből a munkából is ez érdekelt. Nehéz opera, a mai színházi felfogás szerint nehezen rendezhető. Hosszú kvartettek, duettek vannak benne, sokat kell azon dolgozni, hogy ezek a zeneileg és szövegben is ismétlődő áriák ne legyenek a zenei megvalósításon túl formailag és tartalmilag üresek, unalmasak. Sok játékkal és tartalommal sikerült megtöltenünk. Az előadás a ma világába kalauzolja a nézőt. Európai fiatalok Törökországba utaznak, és az út során elrabolják a társaság három tagját. Egy esküvőre mentek oda, hogy ott Belmonte és Kostanza, a szerelmespár összekösse az életét, de elrabolják a menyasszonyt és vele együtt két barátot. Ez a drámai kiindulópont. A darab eseménye maga a szöktetés megtervezése és kivitelezése. Természetesen nem csupán erről szól a mű, ez csak a fizikai történés, ennél sokkal fontosabbak és izgalmasabbak a lelki folyamatok.
Komoly hangsúlyt fektetett a szereplői jellemének feltárására. Kik ők valójában?
Meglepő módon a színész főszereplő, Szelim basa, mint tudjuk, nem török, hanem egy renegát spanyol, akit fiatalként elszakítottak a szerelmétől, elűztek a hazájából, majd Törökországban basa lett belőle. Sok indulat, bosszúvágy hajtja a múltja miatt. Az ő alakjának jelentős háttértörténetet szőttünk. A darab során a lelkében mélyen újra megtalálja a szerelmet, de ez már egy annyira megkövült érzés, hogy nem tudja ép módon feléleszteni. Konstanza minden mondata az állhatatosságról, a hűségről és arról az áldozatról beszél, hogy képes meghalni a szerelméért. Ez teszi őt Szelim számára háreme legáhítottabb hölgyévé. Szelim ugyan fölényben érzi magát, mégis mindig kudarcot vall a nővel szemben, ami rádöbbenti, hogy valami nagyobb erővel van dolga, ami erősebb minden földi valóságnál. A darab végére megérti, hogy ha jót akar tenni a világért, akkor nincs itt helye. Szelim értelmes, de megkeseredett ember. Azért nem énekel, mert nincs hangja, az ő lelkének nincs zenéje, az elnémult. Utolsó mondata a darabban, hogy „amit nem tudsz megszerezni szép szóval, azt engedd el”. Szép lelki utakat járunk be az előadásban. Ebben az izgalmas szerepben két csodálatos férfi színészt láthat majd a közönség, Mertz Tibort és Lengyel Ferencet.
És mi a helyzet Konstanza szerelmével, ő milyen ember?
Az első próbán az egyik Belmontét éneklő énekes azt mondta, nem tudja, hogyan fogja eljátszani, mert ez az ember mindig csak picsog. Egy nyafogó, álmodozó fiú. Ellentétben a szolgálójával, Pedrillóval, aki bár ügyetlen, de pragmatikus. De Belmonte járja be a legnagyobb lelki utat. A darab elején azt sem tudja megfogalmazni, mi az igazi szerelem számára. Érzéseit a féltékenység is megfertőzi. De Konstanza szerelme és ereje megtanítja a férfit arra a szerelemre, amely képes akár meghalni a másikért. A darab végére Belmonte igazi férfivá lesz.
Ön híres a jó humoráról. Ebben a darabban sok vicces lehetőség rejlik. Kihasználta azokat?
Valóban, ez a darab zenei vidámsággal, sok humor karakterrel rendelkezik, hiszen több szereplő is komikus alkat benne. Ozmin például, Szelim háremének őrzője egy buffó figura, de Pedrillo, Belmonte szolgája és Blonde, Konstanza szolgálója ugyancsak. Az ő dolguk a cselekvés, amiben jelen van a humor. A többiek inkább a lelki életüket, a fájdalmaikat élik meg. Azt szeretném, ha nem csak a vicc uralkodna a darabon, mert számomra sokkal érdekesebb a drámai szépsége, a költészete és a valós fizikai veszély, ami benne rejlik. Itt emberrablás, nők abúzusa, fizikai bántalmazás és szexualitásra való késztetés történik. Durva világról beszélünk, ezért ezt is szeretném ábrázolni a humor és könnyedség mellett.
A nyitókép forrása: Coopera
