Adásban voltunk Madridtól Tartuig

Adni jó. Az évértékelések idején pedig jó érzés
visszatekinteni az elért eredményekre, a megtett kilóméterekre, vagy a
sikeresen teljesített mérföldkövekre, még akkor is, ha egy első ránézésre
szűken szakmai közönségnek szóló projektről van szó. Karácsony környékén pedig
különösen jó érzés némi számvetést végezni, ha egy olyan kulturális projektről
beszélünk, amely kiemelten támogatja azt a törekvést, hogy a hazai kulturális
szektor, ezen belül a muzeális intézmények és könyvtárakat minél hatékonyabban
tudjanak adni valami társadalmilag fontosat, hasznosat, képesek legyenek hozzájárulni
saját eszközeikkel, módszereikkel és szakembereikkel a szegénység
felszámolásához, a minőségi oktatáshoz vagy az egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Az imént felsorolt célok egytől egyik szerepelnek az ENSZ
által 2015-ben megfogalmazott azon 17 fenntartható fejlődési cél (Sustainable Development Goals)
között, amelyek előtérbe helyezésétől azt várják, hogy 2030-ra minél több
területen sikerüljön hatékony lépéseket tenni bolygónk védelme, a szegénység
felszámolása valamint a mindenkit megillető jólét biztosítása érdekében.[1]

Elmondható, hogy a szóban forgó hazai projekt abszolút lépést
tart azzal a világszerte terjedő trenddel, mely szerint látványosan és
hathatósan növelni kell a múzeumok társadalmi szerepvállalását, ehhez pedig először
is a múzeumi szakembereket kell kimozdítani az eddigi komfortzónájukból. Módszertani
fejlesztésekkel, szakmai tréningekkel, bel- és külföldi jó gyakorlatok
megosztásával, tapasztalatok cseréjével és hálózatosodással kell támogatni őket
mindebben. Az ilyen jellegű, gyakorlati munkába átültethető szakmai segítségnek
köszönhetően a szakemberek nyitottabbá válnak a fizikai vagy szociális
hátránnyal élő egyének illetve a marginalizált közösségek problémáira,
szempontrendszerére, és képesek lesznek e speciális csoportok igényeihez is
illeszkedő, inkulzív múzeumi programok kidolgozására.

Különös aktualitást ad hazai viszonylatban ennek a projektnek, hogy hazánkban négy olyan régió is van, amelyet Európa legszegényebb régiói között tartanak számon. A 28 uniós állam 281 régiója közül ugyanis a szegénységi rangsor 7. helyen Észak-Alföld, a 9. helyen Dél-Dunántúl, a 11. helyen Észak-Magyarország, a 13. helyen Dél-Alföld régiók szerepelnek, hiszen egyikben sem éri el az átlag GDP az Uniós átlag 50 %-át sem.[2] 

De mi is ez a projekt, amit eddig csak körülírtunk?

A 2020. január végén záruló és közel három éve futó, a hazai
múzeumi és könyvtári szakma fejlesztését célzó, nagyszabású uniós projektről, a
„Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című szemléletformáló programról
van szó.

Az ennek keretében elért számos eredmény között ezúttal azt szeretnénk kiemelni, hogy idén hat olyan nemzetközi múzeumi konferenciára is eljuthattak a projekt „A mi múzeumunk” címet viselő múzeumi komponensének szakmai megvalósítói és múzeumi hálózatának koordinátorai, amely kimondottan az inkluzív, társadalmilag befogadó, esélyteremtő múzeum témájához kapcsolódott. Ráadásul a hatból négy nemzetközi konferencián a projekt „Esélyt a múzeummal” című módszertani fejlesztéséhez kapcsolódó eredményei is bemutatkozhattak. Ennek a módszertani fejlesztésnek a célja gyakorlati útmutatást adni a múzeumi szakembereknek az esélyteremtést támogató, többnyire interdiszciplináris jellegű programok tervezéséhez, sikeres megvalósításához, illetve a kiválasztott célcsoportot és a speciális módszereket alaposan ismerő külső szakértőkkel (gyógypedagógusok, szociális munkások, segélyszervezetek, szakmai szervezetek, stb.) folyó intenzív együttműködés kialakításához.

Idén már tavasszal adásban voltunk Madridban „A múzeum minden
embernek szól – Művészet, hozzáférhetőség és társadalmi szerepvállalás” című
konferencián, majd az ősz folyamán Dijonban, a „Diverzitás és fenntarthatóság.
Elvek és gyakorlatok a kultúra és az oktatás területéről” című konferencián tartott
prezentációt projektünk egyik munkatársa. Ezt követően még a Frankfurtban, a Gyermekmúzeumok
Nemzetközi Szervezete által megrendezett „Múzeumok, mint minden gyermek számára
elérhető helyek” című konferencián, is a figyelem középpontjába került a
projekt egyik témába vágó fejlesztése.

A projekt ezévi nemzetközi konferenciaszereplései közül
kiemelkedik a tartui Észt Nemzeti Múzeumban a NEMO, azaz az Európai Múzeumi
Szervezetek Hálózata (Networks of European Museum Organisations) által 2019. november
7-10. között szervezett 27. éves konferencián tartott előadás. Ezen a
tudományos tanácskozáson kimondottan a fenntartható fejlesztési célok, mint
például a minőségi oktatás, a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek csökkentése
vagy a partnerség álltak a középpontban. A szervezők az esemény alcímével – „Múzeumok
2030 – Tudáscsere a jobb jövőért” („Museums 2030 – Sharing recipes for a better
future”) – is erre kívántak utalni.

A tartui konferencia Európai Projekt Slam: Bátor múzeumok
című témablokkján belül Nagy Magdolna, a „Múzeumi és könyvtári fejlesztések
mindenkinek” című kiemelt projekt projektmenedzsere, egyben a projekt konzorciumvezetőjének,
a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) mb.
igazgatója „Hogyan tegyük a múzeumokat elérhetővé a láthatatlan közösségeknek”
címmel tartott prezentációt. Előadásában a MOKK illetve a projekt hátrányos
helyzetűeket támogató komplex tevékenységét mutatta be különös tekintettel az „Esélyt
a múzeummal” című módszertani fejlesztésre illetve ehhez kapcsolódóan a
KultúrBónusz kísérleti programra. A KultúrBónusz keretében a projekt végéig Észak-Magyarország
és Észak-Alföld régióban közel 6000, jellemzően hátrányos helyzetű tanuló férhet
hozzá múzeumi tudástartalmakhoz és vehet részt ingyenesen múzeumpedagógiai
foglalkozásokon

A Európai Projekt Slam ezévi kiadásában további igazán inspiráló
múzeumi projekttel ismerkedhettek meg az érdeklődők, arról volt szó ugyanis,
hogy miként tudnak a múzeumok részt venni olyan kérdések kezelésében, mint az
erőszak, a hátrányos helyzet, a kirekesztettség megszüntetése, a szabadság ,
esélyegyenlőség biztosítása. A témablokk további előadói a Maribori Nemzeti Felszabadítási
Múzeum, a svéd Skåne Regionális Múzeum és a pilseni Nyugat Bohémia Múzeum munkatársai
voltak.

*A felsorolt nemzetközi konferenciákon való részvételre a
„Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című,
EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú európai uniós projekt keretében
került sor.  A projekt kétmilliárd forint
vissza nem térítendő európai uniós forrásból valósul meg 2017. február 1. és
2020. január 31. között a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és
Módszertani Központ konzorciumi vezetésével és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
partneri együttműködésében. A projekt megvalósítói elkötelezettek az
esélyegyenlőség szerepének növelése, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása és
a kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségének megteremtése
mellett.

Szerző: Kajári
Gabi, Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ

[1] AZ ENSZ
2000-ben deklarált és 2015-ig megvalósítandó 8 célkitűzése Milleniumi Fejlesztési Célok
néven vált ismertté. Bár jelentős
eredményeket értek el, a Deklarációjába foglalt célkitűzések nagy részét mégsem
sikerült teljesíteni. Így a dokumentum hatályának lejárta után szükségessé vált
egy új célokat kitűző stratégia felállítása, ami a  Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) nevet
kapta. Forrás: http://www.geopolitika.hu/

[2] Nagy Magdolna: Esélyt a múzeummal - A múzeumok felkészítése a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok kompetenciáinak fejlesztésére (kézirat)

Fotók: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ
Kiemelt kép forrása: pexels.hu