Hogyan néz ki Csáth Géza Egy elmebeteg nő naplója egy kortárs grafikus szemszögéből? Többek között ez is kiderül az Első Budapesti Illusztrációs Fesztivál részeként megrendezett egyik fő kiállításból, amely az évfordulós szerzők – Ady Endre, Csáth Géza és Örkény István – irodalmi műveire készült legjobb illusztrációkat tárja elénk a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az ilyen kezdeményezések haszna vitathatatlan: egy jó illusztráció belépőként működhet az irodalomba azok számára, akik egyébként „félnek” a versektől, regényektől. Egy diáknak egy jó rajz értelmezési keretet ad és segíti őt abban, hogy közel kerüljön az adott műhöz, hogy megtalálja azt az elemet benne, ami a kötelezőt élvezhetővé teszi számára.

A kiállított munkákból világosan látszik, hogy milyen sokféle lehetőség van egy irodalmi mű vizualizációjára: vannak, akik egészen minimalista módon ábrázolnak és csak pici utalásokkal idézik fel bennünk a verset, mások inkább az adott mű hangulatát kívánják visszaadni, de akadnak olyanok is, akik továbbgondolják az adott művet és egy ábrába sűrítenek bele számos értelmezési lehetőséget.

Az első térben Ady Endre-illusztrációkat látunk. Itt vannak például Kondor Zóra A föl-földobott kő című verset alapul vevő munkái. Az egyik rajz írásra emlékeztet: az apró vonalakból felépülő, egymásba fonódó kicsi házakból arcok tűnnek elő. „Kicsi országom, példás alakban / Te orcádra ütök.” – idéződhet fel bennünk a sor a képet szemlélve.

Kondor Zóra grafikái, köztük Palásti Erzsébet munkája

Kondor Zóra illusztrációi fogják közre Palásti Erzsébet A nagyranőtt Krisztusok című verset feldolgozó munkáját, amely vallja: „Emberé a teremtés / S Isten csak egy megócskult koronája”. A képben a grafikus izgalmasan mossa egybe a természet növekedését Krisztus alakjával, így a teremtés és az emberi tevékenység egyszerre jelenik meg ezen a levélformákból és indákból építkező kompozíción.

Heverkle Nikolett Párisban járt az Ősz és A Tisza-parton verseket parafrazáló grafikái letisztultak, minimalisták, egyszerűségük folytán ragadják meg a figyelmünket. Ötletes, ahogy a Tisza partján álló Ady égre került szívéből harangvirágok sarjadnak. Kis Sándor Lajos borongós, sötét, ipari tájat vizionáló munkái ezzel szemben sokkal komorabbak, drámaibbak.

Kis Sándor József borongós képeket készített, Heverkle Nikolett munkái derűsebbek

Nikolics Anna rajzai is emlékezetesek maradnak: a királykék színekben pompázó munkák Ady Mag hó alatt és Intés az őrzőkhöz című verseit fordítják le vizuális nyelvre.

Bent az Örkény- és Csáth-művek inspirálta rajzokat látjuk. Számomra a legizgalmasabbak azok az illusztrációk, amelyek az Egy elmebeteg nő naplóját képezik le. Érdekes látni, hogy a grafikusok milyen sokféle eszközzel képesek megragadni az őrületet. Vrabély Edit például fekete háttérből előtűnő színes pacákből összeálló, kontúrtalan alakokat fest. Az expresszív arcok a téboly különböző állapotait fejezik ki: van köztük merengő, agresszív, kétségbeeső, sikoltó őrült is.

Az Egy elmebeteg nő naplója Vrabály Edit értelmezésében, alattuk Jásdi Juli Örkény-parafrázisai

Egy másik munkán szintén arcok vannak: ugyan jobban körülhatároltak, azonban szemük helyén csak sötét folt van, így még rémisztőbb látványt nyújtanak. Nagy Dávid munkái drámai hatást keltenek, fekete és vörös foltokból építkeznek. Az egyik képen például egy vörös szív fekete felületek közé szorítva látható.

Az Örkény- és Csáth-illusztrációk kontrasztban állnak. Ennek a két alkotói világ különbözősége az oka, mégis egészen pezsgő lesz így a befogadói élmény. Szórakoztató például a hangulatbeli különbség a már említett Vrabély-rajzok és az alájuk installált Jásdi Juli vicces munkái között. Jásdi Örkény történeteit sárga, piros és kék háttér előtt megelevenedő, képregényszerű figurákkal kelti életre. 

Hasonló stílusban szólnak hozzánk Kohut András Örkény-rajzai. A Nézzünk bizakodva a jövőbe! egypercest felidéző grafika a fagyizás lazaságát és a nukleáris robbanás borzalmát mossa egybe.

Az Arról, hogy mi a groteszk című rajzon azt a bizonyos frissen csapolt sört látjuk. „A sorrend: lent a hab, rajta a sör, fent a pohár talpa.” Majd még egy kis hab, a vicc kedvéért. A Néhány perc külpolitika pedig a rumosüveget és a rakétát alakítja eggyé.

Grela Alexandra rajzai, amelyek Örkény leghíresebb munkáit jelenítik meg, a régi rajzfilmeket juttatják eszünkbe. A kollázsszerűen építkező jelenetek ugyanakkor meglehetősen groteszk látványt nyújtanak.

Sirály Dóri A varázsló kertjéhez készített illusztrációja gazdag képi és tipográfiai univerzumot alkot.

Ugyanezt a szöveget dolgozzák fel Maróti Réka munkái is, ő azonban egy klasszikusabb, figurálisabb ábrázolásmódhoz nyúl. Szabó Imola Julianna Találkozások anyámmal című munkája szürreális, mégis meseszerű világba kalauzol minket…

A kiállítás október 30-ig látogatható.

Fotó: Kultúra.hu/ Csákvári Zsigmond