Az elmúlt évben megkezdett Föld körüli útját ezúttal Afrikában folytatja az intézmény. A múzeum afrikanistája, Földessy Edina 2013. október 2. és december 11. között hat előadásban mutatja be a Mesebeli Afrika magyar felfedezőit és gyűjtőit, a kontinens művészetét, kézműves mesterségeit és vallási kultuszait, házassági szokásait.
A 19. század harmadik harmadában Németország által gyarmatosított Kelet-Afrikába Teleki Sámuel gróf 1886?87-ben vezetett felfedező expedíciót, amelynek eredményeképpen mintegy 350 néprajzi tárgy került a Néprajzi Múzeum birtokába, elsősorban a maszájok, kikujuk és csaggák köréből. Az előadásban a terület emblematikus tárgyainak, a testékszereknek, lándzsáknak, pajzsoknak a használatát és jelentését mutatják be az érdeklődőknek. A kor másik, magyar szempontból jelentős gyűjtője az angolok által gyarmatosított Dél-Afrikában működött vadász-felfedező, Bornemisza Pál báró volt, aki több mint két és félezer tárggyal gazdagította a múzeumot.
A kontinens gyarmatosítása során Közép-Afrika elsősorban francia és belga kézre került. Ennek a vidéknek a földrajzi és néprajzi feltárását számos világhírre szert tett utazó végezte, magyar szempontból különösen fontos Magyar László és Torday Emil munkássága. Ez utóbbi nem csupán tudományos munkásságával, hanem rendkívül értékes gyűjteményeivel is gazdagította a legnagyobb európai múzeumokat, a londoni British Múzeumot, a párizsi Quai Branly Múzeumot és a bécsi Museum für Völkerkundét, de nem feledkezett meg hazájáról sem. 1910-ben csaknem 400 kongói tárgyat ajándékozott a Néprajzi Múzeumnak. Gyűjteményét a kubák által készített fatárgyak, textilek, gyékények díszítményein keresztül mutatjuk be.
A harmadik világban számos olyan magyar orvos dolgozott, akit elvarázsolt a bennszülött népek kultúrája. 1913-tól kezdve Fuszek Rudolf Libéria első orvosa, majd egészségügy minisztere volt. Működése során jelentős libériai és kameruni tárgygyűjteményt halmozott fel, melyet a Néprajzi Múzeumnak ajándékozott. Előadásunkban a danok, szenufók, dogonok és bambarák maszkjait, azokon keresztül pedig a titkos társaságok világát ismerhetjük meg.
A múzeum másik, most induló sorozata a magyar és tágabban a Kárpát-medencei népi kultúra világába vezeti el a látogatókat, akik ebben a félévben a kerámia- és ónedényeket ismerhetik meg közelebbről. Ugyanis szeptember 25. és december 18. között ugyancsak hat előadás keretében a múzeum Kerámia gyűjteményének két muzeológusa: Csupor István és Vida Gabriella beszél a Hódoltság területén a 17?18. században kialakuló népi fazekasságról, majd a cserépedényeknek a paraszti háztartásban, illetve az egyházak, céhes szervezetek életében betöltött szerepéről. Külön előadásban foglalkoznak a díszítőmotívumokkal és szimbólumokkal, illetve a kályhacsempék és az ónedények készítésével és használatával.
