A Medgyes Alajos által tervezett épület közelében az egykori Vakok Intézetének Lajta Béla tervezői munkáját dicsérő, impozáns tömbje magasodik. A két iskola egyesült, és ma már ugyanazt a célt, a mozgásukban korlátozott gyermekek fejlesztését és nevelését szolgálják.
A kiegyezés utáni polgári fejlődés a szociális ellátások igényének általánossá válását eredményezte, a betegek, különösen a gyerekek szervezett ápolása, fejlesztése terén javultak feltételeik: a századfordulón már intézmények sora épült elesett gyerekek számára. Az akkor külvárosnak számító csendes környezetben – a mai Zuglóban – épült fel a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona és a gyermektelen házaspár, Wechselmann Ignác és Neuschloss Zsófia által alapított, a Pesti Izraelita Hitközség megrendelésére emelt Vakok Intézete.
Mára egyesültek, és a modern szárnyakkal kiegészült komplexumban a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény működik.
Wechselmann Ignác sikeres építési vállalkozó volt, aki egymillió-négyszázezer koronát adományozott a vak gyerekek intézetének felállítására, azzal a kikötéssel, hogy legalább felerészt zsidó származású gyerekek legyenek a növendékei. A fiatal építészt, Lajta (Leitersdorfer) Bélát kérték fel az épület megtervezésére, aki korábban a lechneri szecessziót követte, ám ekkor az angol és északi építészet sajátosságait követő, de díszeiben a magyar népi motívumvilágot felhasználó, egyedi stílusban álmodta meg az iskolaépületet, amelyet 1908-ban adtak át.
Az egyszerű, díszítetlen nyerstégla felületek letisztult, komor megjelenést kölcsönöznek a T alaprajzú épületnek.
A belsőépítészeti megoldásokat Lajta a legapróbb részletekig kidolgozta. A mai látogató csak ámul, hogy itt mennyi szépség rejlik akár egy egyszerű kilincsben is. Ráadásul manapság csak az épület közvetlen tartozékának tekinthető részletek, a kapu, a kerítés, a padló, a korlátok maradtak fenn, a bútorok és más berendezési tárgyak szinte teljesen megsemmisültek. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében csupán egy Lajta Béla-féle, a Vakok Intézete számára tervezett szék maradt fenn, amelynek formáját és díszítését látva jól elképzelhető az intézet egykori esztétikai gazdagsága.
Az eredeti terrazzo padlón díszes csíkok, nyilak segítették a gyengénlátó gyerekek tájékozódását. A homokfúvott üvegek, a kovácsoltvas korlátok, a kalotaszegi népi motívumokkal faragott kapuk mind megannyi önálló iparművészeti alkotás.
A Mexikói út mentén végighúzódó kerítés az épület születésekor is szenzációnak számított. A különös állatfigurák és a kerítésre felkerült, vakok számára is olvasható, Braille-írásos versidézetek távolról is idevonzottak látogatókat.
Lajta Béla a szabadkőműves identitását is szóhoz juttatta a tervezés során. Az épület bejárati csarnoka a szabadkőműves páholyok mintájára készült el, a tornaterem bejárata pedig zsidó szakrális épületet idéz. A sátorszerű előtető keskeny oszlopai hüpére, azaz a zsidó esküvők baldachinjára emlékeztetnek, míg az oszlopdíszítő madarak menórát ábrázolnak.
Lajta Béláén kívül mindenképpen érdemes a fafaragásokat készítő Porges Károly és a kovácsoltvas remekek készítője, Galambos Jenő nevét is megjegyezni. Népi fafaragással, a mángorlók motívumkincsével, a népművészet formavilágával először itt díszítettek városi épületet. Lajta a magyaros szecesszió új irányvonalát indította el ezzel az alkotásával.
1903-ban a Deák Ferencz Szabadkőműves Páholy kezdeményezésére alakult meg a Nyomorék Gyermekek Menhelye Egyesület, amely gyorsan kinőtte Hungária körúti épületét, ezért közadakozást indítottak, amelynek révén 1913-ban megépült a Medgyes (Messinger) Alajos tervezte Nyomorék Gyermekek Országos Otthona. Az egyszerű, letisztult vonalvezetésű, elegáns épületben az iskolai oktatás mellett iparosképzés is folyt, hogy a gyerekeket felkészítsék a felnőtt élet kihívásaira. Az intézetben a komplex gyógyító-nevelő tevékenység mellett hét szakmában képeztek tanoncokat.
Az épületet 2010-ben felújították, visszanyerte eredeti rendeltetését,
és a Lajta-házzal, új szárnyakkal, gyönyörű kertekkel, játszótérrel, uszodával, tornatermekkel, diákotthonnal együtt barátságos épületkomplexum jött létre, amely a mozgásukban korlátozott gyerekek testi és szellemi épülését a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel biztosítja, valósággal szárnyakat ad nekik.
Az épületek történetébe és az iskola életébe a kulturális örökség napjain Berényi Éva és Suhajda Péter, az intézmény munkatársai által vezetett izgalmas sétán pillantottunk be.
Nyitókép: A Vakok Intézete egy kilincse. A fotók a szerző felvételei.
