Minden idők egyik legnézettebb magyar mozifilmjét, A miniszter félrelépet nem véletlenül forgatták az Astoria szállóban. Az elegáns, fényűző hotel mindenki számára ismert volt, így kiváló fiktív helyszínt biztosított a titkos miniszteri légyott számára. De az Astoria nem csak erről a filmről nevezetes. Történetéről a Hosszúlépés. Járunk? sétacég mesél legújabb, Nem hisztéria! Astoria! című sétáján.
Az Astoriát jelenleg üzemeltető szállodalánc, a
Danubius Hotels az ötvenedik születésnapja alkalmából különleges meglepetéssel
készült nemcsak a szállodavendégek, hanem a város története, épületei iránt
érdeklődők számára is. A decemberben bezárt Gellért szállodát bemutató
vezetések sikerén felbuzdulva a Hosszúlépés. Járunk? sétacéggel együttműködve
elindították a főváros legrégebbi, eredeti formájában megmaradt szállodáját
bemutató új tematikus sétát.
A telkek, amelyeken az Astoria szálló felépült, mindig a város frekventált területének számítottak, a városfalon belül, a Hatvani kapu szomszédságában voltak. Budapest a kiegyezéstől fogva hihetetlen fejlődésnek indult. A pezsgő élet a külföldi vendégeket is vonzotta, így egyre nagyobb lett az igény elegáns szállodákra. A város ikonikus szállodája két építész tervei alapján, három telken épült fel. A telektulajdonosok nem tudtak megegyezni az építész személyében, de az építészek, Ágoston Emil és Hikisch Dezső szerencsére összedolgoztak, így a hotel megjelenése a különbségek ellenére is egységes lett, az ablakok és erkélyek magasságának, felosztásának apró eltérései alig vehetők észre.
A szálloda első üzemeltetője, igazgatója és névadója Gellér Mihály volt, aki korábban New Yorkban az Astor St. Regis szállodát vezette.
A fényűzően elegáns Hotel Astoria 1914. március 14-én nyílt meg. Kezdettől fogva rendkívül kedvelt volt, egymásnak adták a kilincset a jómódú vendégek. Gépészeti szempontból a legmodernebb technikával büszkélkedhetett: központi fűtés, zajmentes porelszívó rendszer, korszerű felvonók szolgálták a vendégek kényelmét.
Népszerűsége és kiváló fekvése miatt hamar történelmi tényezővé vált.
1918-ban, az I. világháború utáni zűrzavaros időszakban a Károlyi Mihály-féle Nemzeti Tanács a szállodából vezette az országot, Károlyi pedig a 105-ös szoba erkélyéről szónokolva igyekezett lecsillapítani a tiltakozókat, tüntetőket.
A II. világháborúban, az 1944-es német megszállás után a Gestapo rendezkedett be az Astoriában, a pincében található mulatóban hallgatták ki és tartották fogva például a Weiss Művek legendás tulajdonosait, Chorin Ferencet és Kornfeld Móricot.
Az épületet bombatalálat érte, ki is fosztották, később pedig itt szállásolták el az amerikai tiszteket. A szálló 1946-ban nyílt meg újra, köszönhetően akkori igazgatójának, Unger Ödönnek, aki az újbóli felszerelésére áldozta a vagyonát. Az államosítást követően távoznia kellett az országból, és a legenda szerint annak ellenére, hogy saját erőből indította újra az Astoriát, csupán két pezsgőspoharat vihetett magával.
Később mégis minden budapesti látogatásakor egykori
hoteljében ebédelt. Az Astoria az államosítás után ugyanis tovább működhetett, mivel
elegáns szállodákra minden rendszernek szüksége van. A telefonközpontja a
kommunista időkben a legfelső szinten, a 607-es szobában működött, a mellette
levőben pedig az állambiztonsági szervek lehallgatást végző munkatársai
ügyködtek. Külföldi hívás esetén például mérlegelés nélkül felvették a
beszélgetést.
Ebben a korszakban, 1969-ben kezdődött és 2007-ig minden hétköznap felcsendült itt a Magyar Rádió Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben című, Czigány György által vezetett komolyzenei vetélkedőműsora. Így ha valaki amúgy nem is hallotta az Astoria nevet, erről a játékról biztosan emlékszik rá.
Az Astoriát bemutató új városi sétáról Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? alapító ügyvezetője mesélt.
A képek a szerző fotói.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
