_EDV2636_

A Rózsavölgyi Szalonban ehhez minden feltétel adott, s ráadásul a szalon méretének és atmoszférájának köszönhetően a látássérült közönség testközelből tapasztalhatja és érezheti meg a színpadi játékot. A minél jobb megértés miatt előadások előtt 1 órával látássérült vendégek színpadbejáráson vehetnek részt, melynek során megismerhetik a díszleteket, kellékeket és a szereplők jelmezeit.

Az első akadálymentesített előadásra 2016. február 27-én, 15 órától kerül sor. Szakonyi Károly: Örvény című darabját Kovács Margit narrálja.

_EDV2786A 90 decibel projectről:

2010 őszén a 90 decibel Project azzal a céllal jött létre, hogy a kulturális intézmények, s elsősorban a színházak és a múzeumok akadálymentesek legyenek a hallás- és látássérültek számára. A Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló ENSZ Egyezményt Magyarország az elsők között írta alá, melyet a magyar jelnyelvről és annak használatáról szóló törvény követett, amelyet 2009. november 9-én fogadott el a magyar parlament. Ezek alapján is kiemelt fontosságú az egyenlő esélyű hozzáférés a kultúrához. A civil kezdeményezésű 90 decibel ezt kívánja elősegíteni és koordinálni, melyhez a szükséges szakembereket és azok képzését is hosszú távon biztosítja.

A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerint 2001-ben, Magyarországon a látássérültek száma 65 ezret tett ki. Továbbá sokkoló tény, hogy Magyarországon évente négy-hatezer ember veszíti el a látását, és ez a szám folyamatosan növekszik a társadalom fokozatos elöregedése, a különböző betegségek (például cukorbetegség) és balesetek miatt.

Az egyenlő esélyű hozzáférés nevében a 90 decibel Project igyekszik elérni, hogy a látássérültek is minél teljesebb kulturális élményekkel gazdagodhassanak. Célunk, hogy képzett narrátorok segítségével színházi előadások, mozi- és DVD-filmek, múzeumi tárlatok kommunikációs szempontból akadálymentessé váljanak a látássérült érdeklődők számára.

Ajánló a darabhoz:

Az idősödő Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij beleszeret tanítványába, az egyetemista Polinába, és kezdetét veszi egy szenvedélyes, az író szempontjából rendkívül inspiráló szerelem, melyben a lány sokszor szenved. A birtoklási vágy, a szenvedély és gyűlölet meséje ez, valamint az örök múzsáé, aki az író minden regényében megjelenik, legyen szó Polináról, A játékos női főszereplőjéről, Dunyáról a Bűn és bűnhődésben, Nasztaszjáról a Félkegyelműben, vagy Nasztyenkáról a Fehér éjszakákban. Dosztojevszkij hiába kezd új életet, többé nem tud elszakadni szerelme emlékétől, minden női karakterben és minden leírt szóban őt keresi.

 

Szakonyi jól ismeri Dosztojevszkij karaktereit, hiszen 1995-ben A félkegyelműből, 1998-ban a Bűn és bűnhődésből írt színpadi adaptációt. A drámák írása közben – saját bevallása szerint – valamiféle írói alteregójává vált Dosztojevszkij figurája, ezért született meg az író magánéletével foglalkozó alkotás.

Az előadásban az író életrajza keveredik regényeinek cselekményszálaival, továbbszőve a Dosztojevszkij-legendáriumot.

Szakonyi rádiójátékát Sződy Szilárd 2000-ben rendezte meg a Kossuth Rádió számára Blaskó Péter, Szilágyi Enikő és Selmeczi Roland szereplésével. A rendező azonban úgy érezte, hogy a darab színpadra kívánkozik, mert vizuálisan is érdekes lehetne a korszak megjelenítése. Selmeczi Bea dramaturggal közösen elkészítették a színpadi változatot, amelyben a szerelmi háromszög kapcsán a néző előtt kibontakozik a XIX. századvégi Párizs, a Montparnasse bohémvilága és a kaszinók társasági élete. A Rózsavölgyi Szalon egyszerre bohém és nagyvilági, tehát megfelelő miliőt teremt az előadáshoz, legyen szó akár kaszinóról, akár egy művészkávézóról.

Forrás: színház.hu
Képek: színház.hu