Akinek írásmódja van, nem versei – Szabó Marcell kapta a Hazai Attila Irodalmi Díjat

A Nyitott Műhelyben megrendezett díjátadó egy Hazai Attiláról szóló emlékfilm vetítésével kezdődött, amelyet Németh Gábor vezetett fel. Németh szerint

Hazai Attila műveit a mindenkori huszonévesek is érdekesnek találják, „nyelvi szinten beszélik”.

A film után Nagy Gabriella, a Litera.hu főszerkesztője elmondta: a Hazai Attila Alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett az, hogy évente 1,2 millió forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs szerzőt, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló, jelentős művel hívja fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. A szakmai zsűri dolga idén is nehéz volt, de örömteli, mert évről évre egyre kimagaslóbb munkák közül válogathatnak.

A 2022-es Hazai Attila Irodalmi Díjat Szabó Marcell kapta. A díjazottról Sipos Balázs mondott laudációt.

„Már az első beszélgetésünk alatt feltűnt, milyen

előszeretettel használ élőbeszédben is manuális metaforákat.

Sosem a túlkoptatott szöveg-mint-szőttes toposzát, hanem olyan, kézi munkára utaló igéket, mint megmunkálás, bedolgozás, szuszakolás, tömés és tömítés, gyömöszölés, gyömöszkélés, markolás, nyűvés-gyötrés. Ágaskodás. Kihágás. Ezek a kifejezések szervezik a Zsebet is – elég egy pillantást vetni az első oldalakra” – fogalmazott, majd hozzátette: Szabó Marcellnak rég nincsenek versei, írásmódja van. És talán az esetében kötet helyett is indokoltabb volna eseményről beszélnünk, mint Derrida írta a Finnegans Wake-ről.

A díjazottal Harcos Bálint beszélgetett. Milyen viszonyban van a saját köteteiről, szövegeiről való nem tudással, kérdezte tőle. Az ő esetében a szövegeknek olyan állapotba kell eljutniuk, hogy már ő se értse, mi történik. „A szöveg akkor van kész, amikor teljesen tehetetlen, eszköztelen vagyok azzal, ami létrejött. De nem halandzsáról van szó, hanem

egy olyan nyelvi állapotról, amelyhez már nem tudok hozzányúlni.

Nem fix, hogy hol vesztem el a szöveget, de a keresés összefügg a nem tudásról való kérdéssel” – válaszolta Szabó.

A Kultúra.hu azt kérdezte tőle, hogyan fogadta, hogy ő az idei nyertes: „Meglepett – mondta. – Gondolom, a díj mint olyan alternatív definíciója is valami ilyesmi lehetne, amennyiben nem kéne, hogy számítson rá a díjazott. Vagy másképp,

az elismerésnek jó, ha ismeretlen az előfeltétele, az iránya, az érkezése. 

Régen rossz, ha várt és elvárt.”

Hazai Attilát személyesen nem ismerte, a Feri: Cukor kékséget is csupán pár éve olvasta. „Hirtelen azt tudom mondani, hogy

lenyűgözött a nyelvi alulfogalmazás és a jelentésgazdagság, a pongyolaság és a sokértelműség rá jellemző együttállása, ahogy ebből és így képes szöveget létrehozni.

A humora ugyanígy, valamint a dialógusíró tehetsége.”

A díjat 2016 óta Bartók Imre, Tóth Kinga, Orcsik Roland, Nemes Z. Márió, Kiss Tibor Noé és Zilahi Anna nyerte el.

A szerző fotói.