Zachar_Lorand_3

A Mester és Margarita történetét fordította a tánc nyelvére?

Ráismert? Inkább úgy fogalmaznék, hogy a két főszereplő ihlette a darabot. Persze, ezek azok a részek, amelyek az én elképzelésem szerint kimaradtak a műből, vagyis az író elképzelte ugyan, de nem írta bele, mert időközben meghalt. Egy groteszk, szürreális világ, amit a Mester és Margarita hihetett.

lethatar_proba

Miből merít a munkái során?

A pillanatból és azokból a táncosokból, akiket kapok egy-egy koreográfiámhoz. Nem gyártok előre mozdulatokat, nem is szeretek így dolgozni. Ott helyben találjuk ki, alkotjuk meg a művet. A zene az, ami előre megvan. A zeneszerző ennél a táncjátéknál Kovács Benjamin és Philip Glass. Benjamin gépi zenét csinál, Glass pedig szimfonikusat, ami a végére nagyon kellett: emberek szívből jövő “együtt ritmusa”.

lethatar_proba_2

Mit keresett az alkotásával?

Amire kihegyeztem egy kicsit jobban, az a Mester és Margarita szerelme, és ami eköré épül: a fejetlen ember, a fura lények, a boszorkányok, az ördög. Valahogy számomra ez mind hozzátartozik a láncsorozathoz, ami őket körülveszi.   Sokszor olvastam a regényt: huszon-, harmincévesen és negyven fölött is, és mindig mást adott attól függően, hány éves fejjel kezdtem neki. Mikor fiatalon vettem elő, inkább a groteszk, humoros, bohém részeken vidultam. Később a mélabús részek tetszettek. Most a léthatár kérdése fogott meg benne.

lethatar_proba_3

Nagyon érdekes: Bulgakov 48 évesen halt meg, annyi idős voltam pont, mikor legutóbb ezt a könyvet olvastam. Hosszas betegség miatt nem tudta már befejezni, az utolsó javításait a felségének vakon diktálta, és tudta, hogy nem fogja megérni a könyv megjelenését. Az akkori cenzúra nem engedte. Bulgakovot tiltották, és ő tisztában volt vele, hogy nem éli meg, hogy kiadják. Én most vagyok 49, fura belegondolni, hogy ennyi idősen ő már nem élt. Ez volt az utolsó regénye. Ötször kezdett bele, 12 évet dolgozott rajta, és a végleges formáját végül mások rakták össze a kézirataiból. Egy kicsit olyan ez a történet, mint a könyv maga. Mintha önmagát írta volna meg: ő a Mester. És persze ezen keresztül szidta a rendszert. A kritikusokat különösen.

bemutato-lethatar_res

Régi álma vált valóra ezzel a koreográfiával?

Igen, próbáltam táncba önteni kedvenc olvasmányom ihlette gondolataimat. Igyekeztem a tőlem megszokottnál kicsit groteszkebbé tenni a mozdulatokat. Remélem, hogy mindez nem ment a minőség rovására.  

Nagyon nehéz anyag született. Úgy próbálom a táncosokra adni, ahogy most beszélgetünk. Egyikünk kérdez, másikunk válaszol. Mozdulatokban ugyanez. Nem vágunk egy más szavába, én ezt a mozdulatot szeretném, te erre azt a mozdulatot válaszolod, és így szépen felépül az előadás, és megszületik a harmónia. Beszélgető mozdulatok jönnek létre közöttünk.

Fotók: Csendes Krisztina