40 éve küldte el üzenetét a KFT zenekar azoknak, akik úgy érezték, hogy életük bennragadt egy képzeletbeli liftben: szorgalmasan nyomják a vészcsengőt, nehogy ellankadjanak. Abban az időben szinte minden üzenetes volt, nem lehetett nem rendszerkritikaként, a keleti blokkban ragadt Magyarország vészjelzéseként felfogni e sorokat. Az 1983-ban publikált Üzenet a liftből markánsan rendszerkritikus popalbum, de nemcsak ez az egyetlen erénye a Csajkovszkij Anyeginjével induló lemeznek.

Elsősorban a remekül meghangszerelt dalok adják az album élményszerűségét, II. Lengyelfi Miklós világszínvonalú bőgőjátéka, Bornai Tibor atmoszférikus, sötét tónusú szintetizátor varázslata, Márton András feszes, tűpontos dobolása. Kihagytunk valakit? Igen, Laár Andrást, a nagyon is kreatív gitárjátékát, groteszk előadásmódját, dalszövegeit, mindazt, amelyek már ekkor intézménnyé avatták.

A Milyen kegyetlen a szerelem még az ideiglenesen itt állomásozó oroszokat is elbúcsúztatja: Daszvidányia, davszvidányia – köszön cinikusan Laár a képzeletbeli orosz szerelmétől, aki elhagyta őt egy kohómérnökért. Azt mondja, szinte spoken world előadással, hogy ebbe a szerelembe belehalt volna mindenki, és bele is halnak még sokan, nincs biztonságban senki (!). A zenekar remek prezentációs képességének és intelligens humorának köszönhető, hogy az album szövegeit le tudták nyomni az MHV torkán.

A Valami mocorog című dalban a KFT nemcsak az ország közérzetét, szellemi állapotát mutatja be, de egyben  bőszen utalgat a titkos megfigyelésekre, sőt még a berlini falra is.

Valami mocorog a sötétben.
Valaki rólad beszél.
Mért nem gyullad fel a lámpa?
Itt kevés a fény, kevés a fény.
Valaki bejött a szobába?
Valaki mindent lát és hall.
Talán ablakot kéne nyitni.
Ez itt a fal, ez itt a fal.

Az elveszett pénztárcáról szóló Pénztárcámat helyes, de idegesítő kis blöff, és ha akarjuk, utalhat az amnéziában szenvedő, mindent – többek között 1956-ot is  –elfelejtő ország mentális állapotára is. A lány, aki nincs már a három évvel későbbi Siker, pénz, csillogás című album kritikáját előlegezi. A lemezborító mindkét oldala kvázi hátoldal, a zenekart ábrázoló, Pozsonyi úti bérházban készült fotó mellé illesztették az A-oldal dalainak listáját és az albumkredit egy részét.


6437d29a2483baa9994723d8.jpg
A szerző felvétele

A másik oldalon egy mára már megszűnt Visegrádi utcai fodrászüzlet látható, a B-oldal tracklistája és egyéb információk. Ha tovább nézzük a képet, még az elveszett pénztárcát is megtalálhatjuk a járdán. Az albumot nem neveznénk koncept lemeznek, inkább egységes, néhol fenyegető, máskor groteszk hangulatúnak. Sőt, az Aki bújt, aki nem című dal szinte apokaliptikus képekben beszél arról, hogy nincs jövő.

Addig költsd a pénzed,
ameddig még lehet.
Rendezz el mindent, de már
ne vegyél bérletet.

Az Üzenet a liftből nem volt különösebben sikeres, a bemutatkozó lemeznél lényegesen komorabb album nem is kapott támogatást, ráadásul hiányzott róla egy Afrika-szintű sláger. Ennek ellenére a magyar poptörténet egyik legizgalmasabb vállalkozása volt olyan majdnem-slágerekkel, mint az Aki bújt, aki nem, A lány, aki nincs, az Üzenet a liftből, a Fodrász, vagy az Indul a hinta. E dalok erejéről bárki meggyőződhet élőben is, ugyanis a zenekar a június 10-én a Magyar Zene Házában újból eljátssza az album dalait.

Persze, hajlamosak vagyunk minden gesztusban titkos üzeneteket keresni, ezért megkérdeztük Márton Andrást, hogy mit jelentenek a Fodrász című dalban hallható morzejelek. A zenekar dobosa egy időben hírtávírász volt, ezt morzézza ismétlődve:

SOS FODRAASZ SOS BARBER.

Az Üzenet a liftből majdnem úgy veszett el, mint az a bizonyos pénztárca, de most, a 40. évforduló jó alkalom arra, hogy újból meghallgassuk ezt a talányos, merész és nagy címletű popdalokkal teli albumot.

KFT, Üzenet a liftből, Hungaroton / Start, 10 szám 39 perc

Nyitókép: Urbán Tamás / Fortepan