A Magyar Nemzeti Múzeum André Kertész világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából kiállítássorozatot rendez három helyszínen, Esztergomban, Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. A tárlatokon a 2021-ben New Yorkból vásárolt Kertész-képekből válogatnak, sosem látott alkotásokat mutatnak be.

André Kertész fotója a Balassa Bálint Múzeumban
André Kertész fotója a Balassa Bálint Múzeumban

A sorozat első állomásán június 23-án zárul az André Kertész esztergomi felvételeit bemutató kiállítás, a Nemzeti Múzeumban pedig világpremierként, Kópiák címmel nyílik tárlat június 22-én a Múzeumok Éjszakáján. A sorozat a polaroid képeket bemutató A felejtés csele című kiállítással zárul, amely július 3-tól látható majd.

André Kertész világhírű fotográfus fotóiból most több kiállítás is látható Budapesten. A Nemzeti Múzeum kiállításai unikálisak lesznek, hiszen zömmel olyan fotókat láthatnak, amelyek sehol nem voltak még kiállítva. Különlegessé tesz őket az is, hogy a kiállított fényképek ritka és magas értékű úgynevezett vintázskópiák.

A Nemzeti Múzeum kiállítássorozatának fókuszában nem a visszaemlékező művész, hanem a Budapesten 1894. július 2-án született, sokáig még útját kereső fiatalember áll, aki a Teleki téren, majd a Népszínház utcában töltötte gyermekkorát, és sokat időzött szigetbecsei és tiszaszalkai rokonainál is, katonaként pedig bejárhatta az Osztrák-Magyar Monarchia szinte minden szegletét.

Szerelmek és szenvedélyek, életveszély és a hivatalnoklét unalma egyaránt osztályrésze volt Kertésznek, aki 31 évesen költözött Párizsba, de nem üres tarisznyával érkezett. A sorozat ennek az indulásnak a hátterét fürkészi, és először tárja a látogatók elé.

2021-ben „André Kertész fotógyűjteményének” adásvételi szerződése összesen 1163 képről szólt, melynek döntő része 1925 előtt készült: 943 darab kontaktkópia, 59 darab nagyobb méretű vintázs, 151 darab polaroid fotó, 9 személyes kép és egy kollázs. A vásárlást követően a Nemzeti Múzeumban elvégezték a fotográfiák állapotfelmérését. A Történeti Fényképtár muzeológusa, Fisli Éva történész a fényképek nyilvántartásba vételével foglalkozott. Az elmúlt évtizedben többször is kutathatott a franciaországi Kertész-archívumban, és az ott megismert iratanyag segítette a Kertész ifjúkorával kapcsolatos pontatlanságok tisztázásában. Ez utóbbira vállalkozott mint az André Kertész 130 című kiállítássorozat kurátora.

Fisli Éva így fogalmazott a sorozattal kapcsolatban: „2024-ben érkezett el az idő, hogy a világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából a nagyközönségnek is bemutassuk az analóg fotográfia mesterének sosem látott képeit. Az első két kiállítás korai kontakt- és vintázskópiákat fog bemutatni. Az igen különleges és értékes apró képekből néhány már szerepelt korábban kiállításon, mindeddig azonban nem tárult fel előttünk Kertész korai magyarországi éveinek gazdagsága.”

Az esztergomi tárlaton, amely még június 23-ig látható az esztergomi Balassa Múzeumban – a Nemzeti Múzeum tagintézményében –, eredetiben is megcsodálhatók a korai kontaktkópiák, amelyeket kortárs nagyítások és vetítések tesznek többféleképpen élvezhetővé. A parányi képekből kibomló történetek a magyar és külföldi közönség számára is újdonságnak számítanak.

Június 22-én pedig világpremier következik a fotográfiában és Budapesten. A Kertész/Kópiák című, szeptember 22-ig nyitva tartó tárlaton ugyanis az érdeklődők a fiatal Kertész sosem látott képeivel is találkozhatnak.

A Nemzeti Múzeum kiállítássorozata a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban zárul, ahol július 3-tól szeptember 1-jéig az idős Kertész negyven polaroid felvételét csodálhatja meg a közönség.