A régészeket a mi napig bosszantja, hogy az anatómiailag is igencsak részletes krétaóriásról a XVII. század vége előttről nincs semmilyen írásos feljegyzés, ám egy új feltételezés szerint az alakot a közeli földépítményekkel egy időben alkothatták meg. Az Exmoori Nemzeti Park Hatóságának történeti környezeti igazgatója, Rob Wilson-North szerint az óriást a XVI. század végén - XVII. század elején alkothatták meg. Szerinte nincs kétség: a párszáz méterre található elhagyott kert tervezése ugyanolyan különleges, mint maga az óriás, így ugyanannak a műve lehetett az óriás is. A munkálatokat akkor végezhették, amikor a Cernes-i apátságot a XVI. század közepének vallási reformjai után majorsággá alakították.
Azt senki nem tudja biztosan, hogy az ábra mikor készülhetett: egyesek szerint egy ősi pogány termékenységi szimbólum, és ezt támasztja alá az a történet is, amely szerint egy gyermektelen nő és partnere az óriás lábánál éjszakázott, majd a nő alig két éven belül anya lett. Mások szerint a figura Herkulest ábrázolja, akit gyakran ábrázoltak hasonló bunkóval a jobb kezében. A helyiek körében azzal kapcsolatban is él egy legenda, hogy az óriás terrorizálta a környéket. Egyszer azonban elaludt a domboldalon, és ekkor Gulliverhez hasonlóan lekötözték, és megölték; ezek után a holttestet rajzolták körbe, és ez lehet az árok.
Akárhogy is van, az ábrát 1694 előtt senki nem említette meg, annak ellenére sem, hogy a domboldal környéke több leírásba is bekerült. A helyi dokumentumok és a régészek szerint a gigász a XVII. század végén, a polgárháború alatt készülhetett a helyi Denzil Holles utasítására. A tervek szerint ezzel Oliver Cromwellt, Anglia Herkulesét gúnyolták ki.
Az óriást egyébként rendszeresen karbantartják: nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy megtisztították a körvonalait. hasonló munkálatokat a második világháború óta végeznek, amikor az óriást azért temették be, mert attól tartottak, hogy a Luftwaffe gépei lebombázhatják.
