"A háború végét úgy mutatják be, mintha más se lett volna, mint a német állampolgárok szenvedései. Mintha nem is lett volna korábban Lidice, Lezáky és több más, nácik által felégetett falu" - jelentette ki Jana Casnochová, a szövetség szóvivője.
A Cseh Televízió védi műsorait, s azt állítja, a helyes nemzeti önismeret miatt is szükség van rájuk. "Válaszunk a nemrégiben mozikba került Lidice, egy történelmi film, amelynek elkészítését döntően a televízió tette lehetővé" - mondta a kritikákra Ladislav Sticha, a köztelevízió szóvivője. Több történész is kiállt a televízió mellett. "Ezek a műsorok hozzájárulnak szellemi megtisztulásunkhoz. Tudni kell, hogy a csehek sem voltak a múltban mindig hősök" - nyilatkozta Oldrich Tuma, a modern cseh történelem intézetének igazgatója.
Megszólaltak a nyugati frontokon harcoló cseh veteránok is. "Tiltakozásunkat megküldjük a cseh parlamentnek is" - mondta újságíróknak Jindrich Sitta, a Csehszlovák Légiósok Szövetségének alelnöke. Sitta úgy véli: szükség van nyíltan beszélni arról, amit a csehek a szudétanémetek ellen elkövettek, de sosem szabad megfeledkezni az előzményekről, a világháborúról, s arról, hogy a szudétanémetek aktívan kivették részüket Csehszlovákia szétveréséből.
"Nem nagyon ismert tény, hogy a Cseh-morva Protektorátusban működő Gestapo állományának mintegy felét a hazai szudétanémetek tették ki" - hívta fel a figyelmet egy másik történész, Eduard Stehlík.
A II. világháború után a korabeli csehszlovák vezetés a szudétanémeteket és a szlovákiai magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította, megfosztotta csehszlovák állampolgárságuktól, vagyonuktól, majd végül mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek az országból. A magyarokat is ki akarták telepíteni, de ezt a potsdami nagyhatalmi értekezlet nem hagyta jóvá.
