Ez idáig meglehetősen sok Hamlet?adaptációt láthatott már színházakban a közönség. Mi jellemzi az Ön által rendezett Hamlet darabot és milyen kérdéseket feszeget az előadás?
Mindenekelőtt, nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy megadatott számomra két alkalommal is Shakespeare Hamletjét rendezni. Néhány éve Bukarestben már volt szerencsém a tragédiát színpadra állítani, de az a kísérlet nem tudott olyan mértékben kiteljesedni, ahogy szerettem volna. Újra elővettem tehát, és megpróbálom most máshonnan kibontani ezt a rendkívül titokzatos, sokarcú művet. A darabban sok egymás mellett futó gondolatsor létezik. Valamelyik előtérbe helyezése csak a többi rovására történhet. Ehelyett úgy érzem, a darabbal kapcsolatos érzet tettenérésével kerülhetek közelebb a mű lelkéhez. Az elmúlás, az apokalipszis, az emberi lényeg pusztulása jut eszembe először, amikor a szövegre gondolok. Olyan témák domborodnak ki, és válnak fontossá, mint barátság, anya és fiú közti megbúvó szeretet, magány és elmagányosodás, illetve a szerelem szükségessége. Érzések felfedésére, átadására fókuszáltunk. A főszereplő anyjához fűződő viszonya, érzésem szerint, a tragédia legfontosabb energiaforrása. Döbbenetes erejű, archetipikus mondatok erősítenek rá erre, leginkább ebből fakad az a művel való találkozáskor mindannyiunkat érő megrendülés, amely kiemeli a többi Shakespeare? tragédia közül. A Gyulai Shakespeare Fesztiválon most bemutatott változatra munkánk egyik fázisaként tekintünk. Ősszel otthon, saját terünkben folytatjuk majd a próbákat. Egyértelműen osztom azok véleményét, miszerint a Hamlet nehezen megfogható mű.
Magány és szerelem problematikája? Aktuális témák.
Nyilvánvaló, hogy nem lehet kikerülni a szociológiai perspektívát. Hamlet, dán királyfi édesanyjának hűtlenségével szembesül. Éppen annak az asszonynak hitszegésével, akit rajongásig szeret, aki számára a női princípium megtestesítője. Sokkos állapotba kerül. Csömör és bizalmatlanság alakul ki, keríti őt hatalmába a házasságot illetően is. Emiatt küldi szerelmét, Ophéliát kolostorba. Az elbukott anya kapcsán elhangzó kétségbeesett kitörésében az emberi nem eredendő bűnösségéig jut el, amit saját magával kapcsolatosan is tetten ér. A Hamlet a tiszta és őszinte emberi kapcsolatok halálának, az emberi meghasonlottság, a mizantrópia, az általános és az individuális apokalipszis iszonyatával szembesít minket.
Az előadásban a kád, a víz a fürdés, a megtisztulás vágyával kapcsolatos. A 16. századi szövegben rejlő érzet tettenérésére kerestük, keressük a megfelelően kifejező plasztikai, akusztikai teret. Ehhez szervesen kapcsolódó színészi jelenlét megtalálására teszünk kísérletet.
Tervezi, hogy budapesti színházban is megmutassa magát a Tamási Áron Színhát társulata a darabbal?
Van egy erre a célra beadott pályázatunk. A Katona József Színházat jelöltük meg benne, mint az előadásnak legmegfelelőbbnek tűnő játszási helyet. Amennyiben elnyerjük a szükséges pénzösszeget, ősszel, illetve legkésőbb tavasszal vendégszerepelni fogunk az előadással Budapesten.
?A Hamlet álom és valóság közti lebegést mutat be, amelyet saját értelmezések mezsgyéjén haladva vittem színre?? olvastam egy nyilatkozatában. Kifejtené, pontosan mit ért ez alatt?
Álom és valóság, lét és nemlét közt meghúzódó állapotok, halál, apokalipszis, szellemvilág ? vegyük például Hamlet apjának szellemét ? mindegyik előadásunk kiemelt fontossággal bíró, hangsúlyos kiindulópontja lehetne. Ezek köré próbáljuk felépíteni produkciónk akusztikai és vizuális terét. A darab dramaturgjával, Sebestyén Ritával az álomvilág zónájában való létezést kívántuk érvényre juttatni. Közhelyszámba megy talán Craig?nek azon kijelentése, miszerint, aki Shakespeare Hamletjében nem képes komolyan venni a szellem valóságát, az tegye félre az egész Shakespeare? életművet.
Úgy tudom, többek között Shakespeare magyar fordításainak tanulmányozásával kezdődtek a tragédia előkészületei. Adódik a kérdés, hogy mi jellemzi a színpadi beszédet a Várszínházban látható kortárs Hamletben?
Arany János Shakespeare ? fordítása tudta legteljesebben átadni, és lefedni az akkori angol nyelven megírt szöveg gazdagságát. Az is egyértelmű, hogy sok olyan passzus van benne, amely nyelvezetét illetően már idegen lehet a jelenkor közönsége számára. Fontos, hogy a színpadon elhangzó monológok és dialógusok a 21. századi nyelvezethez igazodjanak, hogy a színészek játéka összehangolható legyen mindezzel, továbbá, hogy a vizualitással és akusztikus elemekkel is egységet képezzenek. Az előadásban a színészi játék nem annyira a szereplő karaktereket, sokkal inkább a szövegből kiáramló gondolatok és szenvedélyek energiáját hivatott előtérbe helyezni. Tudom, a megszokott lélektani alapokon nyugvó karakterépítést félretenni kockázatos vállalkozás, de ebben a pillanatban ez a fajta színházi kísérletezés érdekel, ebben látom a hiteles megszólalás lehetőségét.
Aktuális témák, korhű szöveg? és mire számíthatunk a díszleteket illetően?
A már említett kád, víz és a fólia anyag a mi előadásunk legjellemzőbb összetevői. A hanghatások rendszere szintén a víz és a vele kapcsolatos természeti hangokat idéző jelekből épül fel. A jelmezek is ezzel a közeggel szervesülnek. A Hamletet megformáló Mátray László félcsupasz mivoltában alkalmazkodik a körülményekhez, illetve a félmeztelenség elsősorban egy állapot kifejeződése.
Hol és milyen darabot láthat a közönség az Ön rendezésében legközelebb?
A Craiova-i Marin Sorescu Színházban Örkény István Tótékját rendezem. A román nyelvű előadás bemutatóját őszre tervezzük.
Jónás Ágnes
