Április 3-án történt
1462 Vitéz János váradi püspök Mátyás király képviseletében megegyezett III. Frigyes német-római császárral abban, hogy a császár 80 ezer aranyforint ellenében visszaadja a magyar koronát.
1790 Megjelent az első erdélyi magyar újság, az Erdélyi Magyar Hírvivő.
1862 Megjelent Victor Hugo A nyomorultak című regénye.
1870 A Pest-Budai Munkásképző Egyleten belül megalakult az Általános Munkás Betegsegélyző és Rokkantpénztár.
1876 Ferenc József császár és király szentesítette a cselédtörvényt, amely rögzítette a gazdák és a cselédek jogait és kötelességeit.
1879 A tirnovói Nagy Nemzetgyűlés Szófiát nyilvánította Bulgária fővárosává.
1931 A budapesti Dohány utcai zsinagógában egy férfi több lövést adott le a gyülekezetre. Öt ember sebesült meg, akik közül kettő később belehalt sérüléseibe.
1941 Horthy Miklós kormányzó – Teleki Pál öngyilkossága után – Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnökké.
1944 Először érte légitámadás Budapestet a II. világháborúban; az angol gépek főleg Csepel és Pesterzsébet nagyüzemeit bombázták.
1950 Elkészült a Csepel Autógyárban az első teherautó.
1973 Megindították az első hívást az első mobilnak nevezett telefonról New Yorkban.
2006 Minden idők egyik legnagyobb árvize pusztított Magyarországon, amelynek nyomán minden jelentősebb folyó megáradt.
2014 Átadták a nagyközönségnek az újjáépített Várkert Bazárt Budapesten.
2016 Hatalmas információtömeg került nyilvánosságra a világ volt és jelenlegi vezetői, üzletemberek, hírességek titkos offshore üzleteiről, miután oknyomozó újságírók megszerezték és rendszerezték egy panamai székhelyű ügyvédi iroda dokumentumait.
2017 Tizenhárom halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletet hajtott végre a szentpétervári metróban egy iszlamista terrorista.
Április 3-án született
1783 Washington Irving amerikai író, az amerikai elbeszélő irodalom atyja
1798 Charles Wilkes amerikai tengernagy, felfedező, róla nevezték el a Déli-sark partvidékét
1863 Henry Clemens van de Velde belga építész és szakíró
1868 Zsitkovszky Béla filmrendező, az első magyar filmlaboratórium létrehozója
1893 Leslie Howard magyar származású angol színész
1908 Inkey Tibor fotóművész
1913 George Barati (Baráti György) magyar születésű amerikai gordonkaművész, zeneszerző és karmester
1918 Hubay Miklós Kossuth-díjas író, műfordító, dramaturg
1924 Marlon Brando Oscar-díjas amerikai filmszínész
1927 Székely Éva olimpiai bajnok úszónő, a nemzet sportolója
1928 Callmeyer Ferenc kétszeres Ybl Miklós-díjas építész
1930 Helmut Kohl német szövetségi kancellár 1982 és 1998 között
1933 Gyenge Valéria olimpiai bajnok úszó
1935 Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje
1938 Devich János Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, érdemes művész
1944 Farkas Árpád Kossuth-díjas erdélyi magyar költő
1958 Alec Baldwin Golden Globe-díjas amerikai színész
1975 Mundruczó Kornél Balázs Béla-díjas rendező
Április 3-án halt meg
1682 Bartolomé Esteban Murillo spanyol barokk festő
1708 Egyed Karner bencés szerzetes, pannonhalmi főapát
1897 Johannes Brahms német zeneszerző, zongoraművész
1941 Gróf Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, akadémikus
1950 Kurt Weill német zeneszerző
1963 József Zoltán bibliográfus, várostörténész
1993 Gegesi Kiss Pál Kossuth-díjas orvos, akadémikus
1991 Graham Greene angol író, drámaíró
1998 Charles Lang, a Búcsú a fegyverektől című film Oscar-díjas amerikai operatőre
2001 Székely Pierre magyar születésű francia szobrász, építész
2012 Kopp Mária orvos, pszichológus
2013 Ruth Prawer Jhabvala kétszeres Oscar-díjas amerikai írónő, forgatókönyvíró (Szoba kilátással, Howards End – Szellem a házban)
2018 Farkas Éva Balázs Béla-díjas vágó
