A budai Várban álló épület a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Batthyány Lajos Alapítvány székháza.

Fontos, hogy legyen egy olyan szellemi háttér, olyan konzervatív keresztény bázis, amely távlatokban tud gondolkodni, és képes meghatározni azokat a nemzetstratégiai célokat, amelyek nélkül a kormányzás értelmét veszti – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a felújított Lónyay–Hatvany-villa pénteki átadásán.

A budai Várban álló épület a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Batthyány Lajos Alapítvány székháza.

A Batthyány Lajos Alapítvány, amely létrejötte óta mindig hátteret biztosított más közéleti szerveződéseknek, szervezeteknek és programoknak, bebizonyította, hogy szellemi hátországa a polgári oldalnak, s kulcsfontosságú szerepet töltött be a polgári oldal megerősödésében – fogalmazott Gulyás Gergely, hozzátéve: a felújított épület méltó elismerése az alapítvány közéleti tevékenységének.

Felidézte: amikor 1991-ben Antall József miniszterelnök javaslatára az alapítvány létrejött, azzal szembesültek, hogy miközben a polgári oldal van kormányon, és a jobboldal szellemi tőkéje túlélte a 40 éven át tartó kommunizmus időszakát, infrastruktúra, szervezettség, szervezeti háttér és ehhez szükséges erőforrás kevésbé áll rendelkezésre.

Pallós Nikoletta, a Batthyány Lajos Alapítvány főigazgatója
elmondta, hogy alapítványuk az elmúlt három évtizedben a magyar közéleti
gondolkodás egyik meghatározó szereplőjévé vált, s névadójukhoz híven a nemzeti
érdek útját járják.

A villa történetét Sepsey Zsófia művészettörténész ismertette. Elmondta, hogy

az épületet, amelyet az egykori tulajdonosok után Lónyay–Hatvany-villának neveznek, Ybl Miklós tervezte.

Az épület Lónyay Menyhért, az Andrássy-kabinet pénzügyminisztere, későbbi miniszterelnök megrendelésére készült el a Csónak utcában. Hatvany Ferenc festőművész és műgyűjtő 1915-ben megvásárolta, s beköltöztette mintegy 800 műtárgyból álló – főként festményeket, szobrokat és bútorokat tartalmazó – gyűjteményét az épületbe. A villát 1944-ben bombatalálat érte, eredeti formájában egyáltalán nem maradt meg.

Újjáépítése 2000-ben kezdődött meg Kerényi József építészmérnök tervei alapján, a teljes körű renoválás a külső és belső terek újjáépítését egyaránt magába foglalta. Az építkezési munkálatok alatt régészeti munkálatokat és ásatásokat végeztek a budavári telken, többek között ennek köszönhetően kerültek felszínre az egykori Aranybástya maradványai, valamint egyéb török kori leletmaradványok is.

Fotók: MTI/Balogh Zoltán