1. Háromcentes gőték
Minden azzal kezdődött, hogy Frederick Levi Attenborough a Leicesteri Egyetem igazgatója volt: fiai, Richard, David és John pedig gyermekkorukban az egyetem campusán töltötték idejük nagy részét. Amikor az egyetem Zoológiai Tanszékének éppen gőtékre volt szüksége, a kis David fogta be őket a környék tavaiból, majd darabonként három centért eladta őket a tanszéknek.
2. Túl nagyok a fogai
Az Élet egyenes adásban című könyvében Attenborough leírja, hogy kegyetlenül unta könyvkiadós segédszerkesztői munkáját, és hogy geológusként és zoológusként viszont nem talált olyan állást, ami miatt bejárhatta volna a világot. Kvázi jobb híján jelentkezett a BBC-hez rádiós műsorvezetőnek, és noha a természettudós karrierje szorosan összekapcsolódott a csatornával, a legelső élménye egyáltalán nem volt pozitív. 1950-ben, 24 éves korában rádiós producernek jelentkezett, de nyomban el is utasították. Ha Mary Adams, a BBC Talks vezetője nem veszi fel mégis a televíziós részlegre ‘52-ben, sok minden másképp alakult volna. Adams volt egyébként az is, aki kezdetben elbátortalanította a fiatal műsorvezetőt: Attenborough első képernyős szereplése után ugyanis azt mondta róla, hogy kétségkívül jó producer-alapanyag, de riporterként nem kellene foglalkoztatni, mivel túl nagyok a fogai a képernyőre.
3. Nem volt tévéje
Amikor Attenborough megkezdte a BBC-nél az első tévés munkáját, nem tudta visszanézni magát a képernyőn, mivel nem volt otthon saját televíziója. Ez persze nem volt kirívó eset: a világháború után luxus volt a saját készülék, 1950-ben Nagy-Britanniában még csak 20-ból egy háztartásban, míg az 1960-as évekre már a lakosok 75 százaléka birtokolt saját tévét a statisztikák szerint. 1953 júniusában, mikor élőben közvetítették az Attenborough-val épp egy évben született II. Erzsébet megkoronázását, a legtöbben még családtagoknál, szomszédoknál összegyűlve követték a történelmi eseményt.
4. Ha ő nincs, akkor a Monty Pythont nem ismeri meg a világ
A BBC programigazgatójaként számos újító szellemű adást tűzött műsorra, köztük a kultikussá vált Monty Python Repülő Cirkuszát is. Attenborough hitt az újítás erejében, és adott egy esélyt a társaságnak: a fárasztó brit humor éllovasai ezt meg is hálálták, egy külön szkeccset szenteltek neki.
5. A színes tévé úttörője
Attenborough hatása a sportra is egészen meglepő. 1965-ben Attenborough-t a BBC Two csatorna irányítójává nevezték ki: új pozíciójában pedig aktívan támogatta a színes televíziózás bevezetését. 1967 júliusában, a wimbledoni teniszbajnokság közvetítésén történt a nagy áttörés. Attenborough feltett szándéka volt, hogy az Egyesült Királyság megelőzze a németeket a színes műsorokkal, ami sikerült is: ez volt az első színes közvetítés Európában. Pályafutása során Attenborough minden televíziós technológiai mérföldkőnél ott volt, és mindig nyitott volt a legújabb, úttörő technológiákra: Sir David az egyetlen ember, aki a brit filmesek és tévések akadémiájának (BAFTA) díját fekete-fehér, színes, HD- és 3D-sorozatokért is elnyerte.
6. Miatta lettek fehér helyett sárga színűek a teniszlabdák
Wimbledonban kiderült viszont, hogy a hagyományosan fehér teniszlabdák alig-alig látszanak a színes képernyőkön. Attenborough, másokkal együtt, amellett kardoskodott, hogy változtassák meg a labdák színét egy feltűnőbb árnyalatra, a Nemzetközi Teniszszövetség pedig el is fogadta 1972-ben a fluoreszkáló sárgát hivatalos színként.
7. Miatta küldhetjük el a bírót melegebb éghajlatra
Az első lassított visszajátszást is Attenborough-nak köszönhetik a sportközvetítések nézői: a Match of the Day-ben (A nap meccse) 1971-ben vezették be ezt az újítást, ami miatt azóta emberek milliói rázhatják jogosan az öklüket egy-egy rossz bírói döntés miatt.
8. Attenborough filmezte le először a komodói sárkányt
A komodói sárkányról (Varanus komodoensis) készült képsorok a puszta véletlennek köszönhetőek, ugyanis Attenborough eredetileg Indonéziába indult paradicsommadarakat filmezni, de nem kapott engedélyt a forgatásra.
9. Nélküle fogalmunk sem lenne a korallfehéredésről
A kék bolygó forgatásakor egy olyan ökoszisztémát ismertetett, amelyről korábban alig láthattunk felvételeket, ráadásul felhívták a figyelmet egy aggasztó, addig kevésbé kutatott jelenségre: a korallfehéredésre. Attenborough szerint a korallok sorsa azt példázza, hogy az emberi tevékenység egy-egy ökoszisztémára még akkor is végzetes hatással lehet, ha fizikai valójában nincs is jelen az elpusztított területen. A korallok ugyanis a víz hőmérsékletének és kémiai összetételének hatására indulnak hanyatlásnak, ezeknek a változásoknak pedig egyértelműen az emberiség az okozója.
10. A betelefonálós műsorokat is neki köszönhetjük
A BBC 2 vezetőjeként Attenborough fontosnak tartotta a közönség bevonását, ezért már évekkel azelőtt szorgalmazta a formátum bevezetését, hogy az meghódította volna a világot.
11. Világzenét is gyűjtött
Gyűjtőútjain és forgatásain Nyugat-Afrikában, Dél-Amerikában, Madagaszkáron, Indonéziában, Pápua Új-Guineán, a csendes-óceáni szigeteken és Ausztrália északi részén is rögzített zenéket, de miatta ismerhette meg a brit közönség a paraguayi zenét is: a Zoo Quest főcímdalát ugyanis Eladio Martínez és zenekara játszotta.
12. Miatta beszélünk a műanyagszennyezésről
David Attenborough-nak köszönhetjük a műanyagszennyezés veszélyeinek köztudatba emelését is, és a műanyagfogyasztás visszafogását: A kék bolygó 2 bemutatása után a Global Web Index brit piackutató cég felmérése szerint a megkérdezettek 53 százaléka csökkentette a műanyaghasználatát, 42 százalékuk pedig figyelembe vette a vásárlásnál is a csomagolás anyagát. A természettudós az egyszer használatos műanyagok EU-s korlátozásához is hozzájárult, amikor határozottan, számos platformon felhívta a figyelmet az általuk okozott problémákra.
13. Kétszer ütötték lovaggá
Kevés ember mondhatja el magáról, hogy kétszer is lovaggá ütötték. Attenborough először 1985-ben kapott lovagi címet a királynőtől, majd 2022-ben a még rangosabb Szent Mihály és Szent György Lovagrend lovagkeresztjével is kitüntették. Az elismeréseket a természetfilmezés és a természetvédelem érdekében végzett munkájáért kapta.
14. A minimalista, aki nem „divatozik”
Fivére, a néhai Richard Attenborough egyszer azt nyilatkozta öccséről, hogy állandó rendetlenség jellemezte: a zoknija lecsúszva, a pólója foltos, és általában véve nem igazán érdekelte, hogyan állnak rajta a ruhák. Attenborough a képernyőn is megtartotta az egyszerű öltözködés elvét, és szinte mindig fehér vagy kék ingben láthatjuk: ezt azzal magyarázta, hogy nem akarja elvonni a figyelmet a mondanivalójáról a „divatozással”. Rengeteg utazása során még a bőröndjét sem cserélte le: a munkatársa, Graham Ross szerint olyan ősrégi volt, hogy egy antik vásáron is jó áron kelt volna el.
15. Attenborosaurus és húsevő növény
Sir David Attenborough-ról számos (a Wikipedia szerint 50) különféle fajhoz, illetve nemzetséghez tartozó élőlényt neveztek el, egyike ezeknek egy őskori tengeri hüllő, az Attenborosaurus conybeari. A hosszú nyakú, gömbölyded testű állat 190 millió évvel ezelőtt élt, és Robert Bakker nevezte el a természettudós után 1993-ban. Angela Milner paleontológus elmondása szerint Attenborough rendkívül izgatott lett, mikor megtudta, hogy az állat róla kapta a nevét, de neveztek el róla dél-amerikai lepkefajt (Euptychia attenboroughi) és egy sarkkutató hajót is: az RRS Sir David Attenborough-t.
A növények magánélete című sorozat forgatása közben pedig amikor Szumátrán találkozott a világ legnagyobb virágzó növényével, a hírhedt „hullavirágként” ismert, rothadó bűzt árasztó példánnyal, azt Attenborough nevezte el Titan Arumnak, és munkatársaival felfedezte, hogy a virágot apró méhek porozzák be.
16. Forgatott Magyarországon is
2005 nyarán, vagyis éppen húsz évvel ezelőtt szinte teljes titokban járt Magyarországon, amikor az Élet a növények között című sorozatához két hétig a tiszavirágzásról forgatott a Békés megyei Gyomaendrődön. Az alábbi videón a Hármas-Körös partján üldögél egy tikkasztó nyári napon, és türelmesen várja, vajon mikor veszi kezdetét a kérészek rajzása.
17. Egy állat azért van, amelyet még ő sem szeret
David Attenborough feltehetően nem nézte meg az új Nosferatu filmet, ugyanis noha arról híres, hogy minden létező élőlényre kíváncsi, és még a veszélyes fajok sem riasztották el, mégis van egy állat, amely nem tudott közel férkőzni a szívéhez: a patkány. A tudós több ízben is mesélt a patkányoktól való félelmeiről, többek között a 60 Minutes-ben is kifejtette, hogy ezen rágcsálók közelségét „nem bírja elviselni”. Undora még a forgatások alatt is problémákat okozott, például egy hindu templomban, amikor a földön rengeteg patkány szaladgált, mialatt Attenborough a szövegét próbálta mondani a kamerába.
18. 99 évesen az óceánok megmentéséért küzd: jön az új film és könyv
„Közel 100, a Földön eltöltött év után végre megértettem, hogy a bolygón található legfontosabb hely nem a szárazföldön, hanem a tengerben található” – mondja most debütáló legújabb, Óceán című filmjének előzetesében, amely éppen ma, a 99. születésnapján kap díszbemutatót, és a mozis vetítések után június 7-én a National Geographicon és később a Disney+-on nézheti meg a hazai közönség is. A fantasztikus operatőri munkával felvett film bemutatja, hogyan változtak meg a tengerek és az óceánok egy emberöltő, azaz David Attenborough élete alatt.
A filmben Attenborough visszaemlékszik első merülésére, 1957-ben a Nagy-korallzátonynál: annyira le volt nyűgözve a látványtól, hogy elfelejtett levegőt venni. Azóta sokat változott a világ, ám mint mondja: az óceánok mélyén ugyanaz a pusztítás zajlik, mint az esőerdőkben, ám erről jóval kevesebben tudnak.
A természettudós veterán elmondása szerint az Óceán élete legfontosabb filmje, és reméli, hogy hatására sokan felismerik majd ezt a globális problémát, és megváltozik az emberek hozzáállása az óceánok kizsákmányolásával kapcsolatban, és a világ vezetői is megteszik végre a szükséges lépéseket. És ahogy mindig, ezúttal is felvillantja a reményt, hiszen az óceán sokkal gyorsabban helyre tud állni, mint azt valaha is gondoltuk. Mint mondja: ha megmentjük az óceánt, megmentjük a világunkat is.
