0000000084
Fotó: kassakmuzeum.hu

A Petőfi Irodalmi Múzeum minden hónap utolsó szerdáján hosszabb nyitvatartással és egyedi tárlatvezetésekkel, előadásokkal színesíti állandó programkínálatát. Legutóbbi, november 29-ei estjén a Szabó Magad-kiállításban tartott tárlatvezetést Karafiáth Orsolya, a Kassákizmus című kiállítást pedig egészen egyedi módon mutatta be Prőhle Gergely, a múzeum főigazgatója. Majd a tárlat helyszínén kerekasztal-beszélgetést tartottak Passuth Krisztina művészettörténész, Ablonczy Balázs történész, Petőcz András író és Nagy Csaba lexikográfus részvételével, akik az avantgárd és az emigráció kapcsolatáról értekeztek, a est moderátora pedig Balázs Eszter történész volt, aki rögtön a beszélgetés elején felvetette: első körben az emigráció fogalmát kell tisztázni, hiszen sokféleképpen értelmezhető, és az sem biztos, hogy Kassák Lajosra és művésztársaira igaz.

IMG_9007
Fotó: Fischer Viktória

Petőcz András szerint külön kell választani a gazdasági és a politikai emigránsokat és azokat, akik művészi fejlődés céljából hagyták el hazájukat. Példaként említette Tamkó Sirató Károlyt és Moholy-Nagy Lászlót, akik önként hagyták el hazájukat és nem is akartak hazatérni. Nagy Csaba, aki összeállította A magyar emigráns irodalom lexikona című kötetet, úgy vélte: az emigráció ennél jóval tágabban értelmezhető fogalom. Passuth Krisztina ehhez hozzáfűzte: véleménye szerint nem szabad ilyen élesen különválasztani az emigráltakat, mert aki kis időre elhagyta a hazáját, de ezt követően visszatért, mint Kassák, az nem feltétlenül emigráns, de Márai Sándor, aki soha nem is akart hazatérni, már sokkal inkább annak tekinthető. A művészettörténész szerint Kassák Lajosnak esze ágában sem volt emigrálni ? ezt alátámaszthatja az is, hogy mindenféle nyelvismeret nélkül élt Bécsben ?, és ahogy lejárt az amnesztia, azonnal haza is költözött. ?Ez nagyon súlyos fogalom, melyet nem lehet mindenkire ráaggatni? ? fűzte hozzá. Ablonczy Balázs történész hozzátette: a fogalom megítélése a történelem alakulásával változott és nem volt mindig ilyen negatív kicsengése, mint ma ? a 17. században idealizálták az emigráció fogalmát, például Zrínyi Ilona és Thököly Imre vagy Rákóczi Ferenc esetében, a 20. században azonban a disszidens szóval egybeolvadt és negatív kicsengése lett. Egy valamiben azonban egyetértettek a beszélgetők: a két világháború között lett negatív értelmű az emigráns szó, és ez a folyamat már 1919-ben elkezdődött.

0000000093
Fotó: kassakmuzeum.hu

A fogalom alapos vizsgálata után a beszélgetők rátértek a Bécsben kialakult magyar avantgárd csoportra, melynek Kassák Lajos nemcsak része, de megalakítója is volt. Passuth Krisztina ezzel kapcsolatban elmondta: érdekes, hogy Bécsben nem alakult ki a magyar művészeknek olyan kapcsolatrendszere, mint Párizsban ? talán ennek is köszönhető, hogy a bécsi emigrációról nem sok adat maradt fent. Passuth Krisztina külön kiemelte a MA című folyóirat történetét, amely Bécsben vált a nemzetközi avantgárd fórumává. A lap azért is különleges, mert egy folyóirat sem élt meg akkoriban ilyen hosszú pályafutást, ráadásul a bécsi emigráció alatt nemzetközileg is ismert lett. Azonban sem a bécsi, sem a párizsi, sőt még a berlini emigráció sem érte meg gazdaságilag a kint élőknek, hiszen Bécs sokkal rosszabb helyzetbe került az első világháborút követően, mint Magyarország, ahogyan Berlin sem volt túl kedvező gazdasági helyzetben. Éppen ezért ahogyan Kassák Lajos is, a legtöbb emigrált művész hazavágyott. Akik pedig mégsem, azok a bécsi időszak után Berlinben vagy Moszkvában kötöttek ki. Petőcz András ezzel kapcsolatban kiemelte Barta Sándor írót, aki a MA folyóirat segédszerkesztője volt, Kassák Lajos jó barátja és testvérét, Kassák Erzsébetet vette feleségül. Azonban a két alkotó között megromlott a viszony, amikor Kassák a bécsi emigrációból hazatért és nem Moszkvába költözött. Barta Sándor ugyanis meggyőződéses kommunista volt és úgy vélte: azzal, hogy Kassák hazatért, elárulta a kommunizmust. Maga Barta Sándor Moszkvába emigrált, azonban 1938-ban koholt vádakkal elítélték és kivégezték. Petőcz András szerint ? és ezzel egyetértett minden jelenlévő ? a szocializmus tönkretette az avantgárd mozgalmat, amely a két világháború között eltűnt, helyére azonban olyan irányzatok érkeztek, mint a szürrealizmus.

kassak
Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum Facebook-oldala

A kérdésre, miszerint pozitívan hatott-e az emigráció a művészekre, nem könnyű válaszolni, hiszen nagyon sokrétű fogalomról van szó. Petőcz András szerint azonban Kassák Lajos jól profitált a kinti életből, de sok művészről éppen az ellenkezője mondható el. Passuth Krisztina szerint ez függ az életkortól is, hiszen ha fiatalon hagyja el valaki az otthonát, jobban formálódik az ízlése, sokkal inkább meg akar felelni a választott hazájának és be akar illeszkedni, míg egy idősebb alkotónak már kiforrott az ízlése és kevésbé formálható. Nagy Csaba hozzáfűzte: ha a művészekre nem is hatott feltétlenül pozitívan a kinti élet, a magyar sajtóra igen jótékony hatást gyakorolt, ahogy a könyvkiadást is fellendítette.

Fischer Viktória