emigráció
Susan Rubin Suleiman memoárja egy gyilkos nélküli krimi
A budapesti születésű Susan Rubin Suleiman A történelem lánya című kötetének bemutatóján kiderült, milyen az, amikor egy irodalomtudós nem kutatja, hanem „csinálja” az irodalmat.
A szeretetről szóljanak a könyvek, ne a háborúról
2022 előtt az ukrán mesekönyvek kiscicákról szóltak, ma a rakétatámadásokról és hadirokkantakról. Olga Kuprijan megrázó esszéje ezt a folyamatot mutatja be.
Amerikai ötvenhatos fotó a Fortepan 200 ezredik képe
Távoli üzenet a magyaroknak 1956-ból, egy amerikai anyahajóról. A fedélzeten hatalmas betűket formázva veszi fel az alakzatot a legénység, magyar nyelvű felirattá állnak össze: Isten segítsen. A 200 ezer ’56-os menekült egyike adományozta a Fortepan 200 ezredik fényképét.
Németül és magyarul is tudok gondolkodni
Molnár Vilmos karriert csinált Németországban, de önkritikus és önironikus maradt, és még a gyermekeihez képest sem mindig ő akar az okosabb lenni.
Ő lehet a következő magyar Nobel-díjas
Krasznahorkai László és Nádas Péter mellett a hazánkban kevésbé ismert, Amerikába emigrált kémiaprofesszor, Somorjai Gábor Árpád neve is az esélyesek között.
A magyar szuperatléta rekordok sorát állította fel
Gyarmati Olga olimpiai bajnok távolugró száz éve, 1924. október 5-én született. Korszakának legjobbja volt.
Szeleczky Zita magyar színházat csinált Argentínában, és Ronald Reagan is kitüntette
Huszonöt éve, 1999. július 12-én halt meg Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja. Összesen 26 magyar filmben szerepelt, számtalan színpadi alakítása között pedig ott van Júlia, Titánia, Az ember tragédiájának Évája és a Bánk bán Melindája – utóbbi kettőt már Buenos Airesben játszotta, ahol alapító tagja volt az Argentínai Magyar Nemzeti Színháznak.
A magyar avantgárd atyja
1887. március 21-én született és 1967. július 22-én halt meg Kassák Lajos író, költő, műfordító, képzőművész.