Avarkával eredhetünk az avarok nyomába
Már videókon keresztül is betekintést kaphatnak a látogatók a kecskeméti Cifrapalotában látható Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna–Tisza közén című tárlatba. Az első videóban Wilhelm Gábor régész vezeti be a kiállítás érdekességeibe a nézőket, a másikban pedig életre kel Avarka, az avar kori kislány, a tárlat múzeumpedagógiai főszereplője.
Tavaly novemberben nyitotta meg a kapuit a Cifrapalota nagyszabású időszaki kiállítása, mely a Duna–Tisza közén élt avarok életét járja körül. A tárlatot két új videón keresztül mutatja be közelebbről a múzeum, melyekből érdekességeket tudhatunk meg a kiállítás különböző egységeiről, és megismerhetjük Avarkát, a tárlat múzeumpedagógiai főszereplőjét is.
Az első videóban Wilhelm Gábor régész, a tárlat egyik kurátora oszt meg érdekes részleteket a kiállításról. Kiderül például, hogy izgalmas archeogenetikai vizsgálatokat végeztek két avar kori temető kapcsán: olyan családfakutatás készült, mely során a különböző rokonsági kapcsolatokat is fel tudták deríteni. Ennek során kiderült, hogy az avarok tiltották a vérrokonok közötti házasságot, valamint a férfiakhoz más településekről érkeztek feleségek, aminek köszönhetően a falvak közötti kapcsolatrendszert is ápolni tudták.
A kurátor beszél a Kecskemétnél megtalált, szenzációnak számító avar kori településszerkezetről, valamint különböző antropológiai vizsgálatok eredményeiről. Az újonnan feltárt lelőhelyek tovább bővítették a korszakkal kapcsolatos ismereteket, így a tárlaton sok érdekességet láthatunk a leprás megbetegedésektől kezdve a különböző fertőzéseken, sebesüléseken át egészen a fegyverek által okozott halálos sérülésekig.
A második videóban életre kel a kiállítás múzeumpedagógiai főszereplője, Avarka. A kislány egy családot vezet körbe a kiállításon, és mutatja meg, milyen sokféle interaktív játék várja a gyermekeket. Lehet például ruházkodáshoz használt szíjvégeket satírozni, avar kori tűtartót készíteni és kipróbálni a régészkedést egy régészeti homokozóban. A látogatók malomjátékot is játszhatnak, nem véletlenül: az egyik lelőhelyen ennek a játéknak a nyomait találták meg, tehát már 1200 évvel ezelőtt is malmoztak őseink.
