Avar kori gyilkosságok nyomába eredtek a kecskeméti régészek
Erőszakos halált halt az a két férfi, akiknek földi maradványait kitekert pozícióban, egymáson fekve találták meg. Az egyik személy halálát bizonyosan egy hosszú vaskés okozta, ami szó szerint felnyársalta áldozatát. A két férfi az avar korban, a 7-8. században élhetett, csontvázaikat pedig a kecskeméti múzeum régészei fedezték fel – és most először mutatják meg a nagyközönségnek a Cifrapalotában.
Egy különleges gyilkossági rejtély nyomába eredtek Kecskeméten: két férfi csontvázát találták meg a múzeum régészei – mindkét férfi erőszakos halált halt. Az egyik áldozat halálát bizonyosan egy hosszú vaskés okozta, ami szó szerint felnyársalta őt: a szúrás hatalmas erővel történt. A gyilkos fegyvert, a vaskést is megtalálták a feltárás során: a gerincet átfúrva benne maradt a testben. A másik áldozat medencecsontján egy apró, egy centiméter hosszú vágásnyomot észleltek, ami nem gyógyult be. Ez azt jelzi, hogy a sérülés komoly vérveszteséggel járhatott és a férfi halálát is okozhatta. Az áldozatokat egy kisebb épületbe dobták, kitekert pozícióban, egymásra fekve leltek rájuk a szakemberek.
A speciális vizsgálatoknak köszönhetően kiderült, hogy a 7-8. század fordulóján történhettek a gyilkosságok a mai Szentkirály határában lévő avar településen. Az elhunytakat valószínűleg homokkal fedték be a gyilkosságot követően A szakemberek szerint elképzelhető, hogy egy településen belüli viszály okozhatta a férfiak kegyetlen halálát, ami egy időben történhetett az avar falu felhagyásával. A maradványokat genetikai elemzés alá vonták: az idősebb férfi az úgynevezett archeogenomikai vizsgálatok szerint kiemelkedően magas kelet-eurázsiai eredetű genetikai komponenssel rendelkezett, míg a fiatalabb genetikai adata európai képet adott.
A rejtélyes történettel rendelkező csontvázakat most láthatja először a nagyközönség a Cifrapalotában, az Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna–Tisza közén című kiállításon. A maradványokat az M44-es út építéséhez kapcsolódó próbafeltáráson találták meg a kecskeméti múzeum régészei 2021-ben, most pedig „in situ” módon helyezték el őket: pontosan olyan helyzetben, ahogyan megtalálták a két csontvázat és a vaskést.
A Kecskeméti Katona József Múzeum tárlatán a Duna–Tisza közi avarság 6–9. századi története és élete elevenedik meg a legújabb kutatások és leletek tükrében. Több mint tucatnyi temetkezési helyet ismerhetnek meg a látogatók, a gazdag leletanyagot nagyszámú hiteles rekonstrukció teszi közérthetővé. A kiállításon a legfrissebb antropológiai és genetikai kutatások is helyet kapnak, bemutatva az egykor a Duna–Tisza közén élt emberek származását, életmódját, rokonsági szerveződését és betegségeit. A tárlat a gyermekekkel is szeretné megismertetni az avar kor mindennapjait, ezért Avarka, az avar kori kislány vezeti őket végig a kiállításon különböző játékok, interaktív feladatok segítségével.
