A Nature című folyóiratban publikált tanulmányhoz a kutatók korabeli borókafák maradványait vetették vizsgálat alá, amelyeket egy Ankarától délnyugatra fekvő faépítmény építéséhez vágtak ki i. e. 748 környékén. Az építmény Midasz fríg király egyik rokonának sírkamrája lehetett. A vizsgált fák fontos paleoklimatikus adatokat szolgáltattak a száraz időszakról.
A tudósok régóta vizsgálják, hogy mi válthatta ki a hettita birodalom bukását. A kutatók a korabeli borókafák maradványait vizsgálva azt állapították meg, hogy három évig tartó, súlyos szárazság sújtotta a hettita birodalmat az i. e. 13. század környékén, mely terméshiányt, éhínséget és politikai-társadalmi feszültségeket okozhatott. Az elemzések szerint jelentős éghajlatváltozás történt a Közel-Keleten valamikor az i. e. 13. század közepén, illetve a 12. század végén, ami romba döntötte a korabeli bronzkori birodalmakat.
„A súlyos aszály hatására három éven keresztül szinte teljes terméskiesés lehetett, ekkora tartalékkal már nem rendelkeztek az emberek, így súlyos élelmiszerhiány keletkezett. Az éhínség a birodalom adórendszerének összeomlásához is vezethetett, a hettita hadsereg katonái dezertáltak és hatalmas népvándorlás kezdődött a túlélés érdekében” – mondta Brita Lorentzen, a University of Georgia kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
Ebben az időszakban igen gyorsan, egyszerre omlottak össze a térség birodalmai: a Hettita Birodalom, Egyiptomban a fáraók birodalma, a görögöknél a mükénéi kultúra, a ciprusi királyság, a szíriai partvidéken az Ugarit birodalom és az egyiptomi fennhatóság alatti kánaánita városok Izrael földjén.
A hettiták ókori anatóliai nép, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt, és elsőként egyesítette Anatólia területének nagy részét. Országuk volt az első igazán vaskori állam, amely híres volt kiváló harci kocsisairól. Birodalmuk a i. e. 14-13. században élte fénykorát. A Hettita birodalom kiterjedésének csúcsán a központjából, Hattuszaszból uralta Anatólia jelentős területét, Egyiptom nagy riválisaként, és a mai Szíria északi része is hozzá tartozott öt évszázadon át.
Az aszályoknak pusztító hatása lehet egy olyan civilizációra, amely a mezőgazdaságtól függ. A száraz időszakok terméshiányhoz és a fertőző betegségek megszaporodásához vezethettek.
A képen az egykori hettita birodalom roomjai a mai Törökország területén. Fotó: Ali Balikci / Anadolu Agency via AFP
