Az egyetlen erdélyi fazsinagóga maradványait állítják ki a Zsidó Múzeumban
Az egykori Magyar Királyság területén nem volt szokás, hogy egy-egy zsidó közösség fából építsen magának zsinagógát, de mégis van rá példa: az erdélyi Náznánfalva zsidósága fából emelt zsinagógát a 18. század második felében.
A több évszázaddal ezelőtt felhúzott épület a 20. század közepére sajnos teljesen elpusztult, ezért különösen becsesek azok a megmaradt darabjai, amelyek 1941-ben kerültek a budapesti zsidó múzeumba.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár fiatal munkatársát, Király Mátyást olyannyira megragadta a téma, hogy éveken át kutatta és tanulmányozta a kis erdélyi közösség zsinagógájának történetét. Többek között az ő kutatómunkájának eredménye, hogy Az írás a falon – Mikdás Meát címmel megnyílhat a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek fókuszában a náznánfalvi maradványok állnak.
A kiállításról szólva Király Mátyás elmondta: ez a kutatás igazán különleges és fontos a múzeum életében, mivel a vészkorszak félresöpörte a tudományos színtérről a megmentett paneleket, így azok évtizedekre feledésbe merültek, pedig a megmaradt tárgyak egészen különleges világba engednek betekintést.
Zsinagóga a pajtában
Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem élhettek zsidók, ezért a város külterületén, a Barcsay család náznánfalvi birtokán telepedtek meg, ahol Mária Terézia uralkodásának idején, 1747-ben fából emeltek zsinagógát maguknak. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain festett imaszövegek voltak olvashatók. A Magyarországon egyedülálló fazsinagógára egy levél már 1910-ben felhívta az akkor frissen alapított Zsidó Múzeum figyelmét. Végül 1941-ben tudtak megszerezni egy darabot a fazsinagóga festett mennyezetéből, amikor a trianoni béke értelmében Romániának ítélt területet a bécsi döntés átmenetileg újra Magyarországhoz csatolta.
A kiállításon megtekinthető, II. József uralkodásának első évéből, 1780-ból származó festett deszkaelemeket Balázs György szállította 1941-ben a budapesti zsidó múzeumba, ahol azokat a marosvásárhelyi zsidó hitközség ajándékaként leltározták. A becses tárgyat Kovács Levente és Ördög Edit restaurálta 2016-ban.
